” Végső soron egy  embert nem arról lehet megítélni, hogy hol áll a
kényelmes és nyugodt pillanatokban,
hanem hogy hol áll a próbatételek és az érzelmektől fűtött viták idején.”

Martin Luther King Jr. ( 1929 – 1968 )

A 20. század egyik legismertebb személyisége,
aki az erőszakmentes társadalmi változást hirdette és mindössze 39 évet élt.

Martin Luther King, Jr. 1929. január 15-én született a Georgia
állambeli Atlantában, az Egyesült Államokban.

Édesapja, az idősebb Martin Luther King tiszteletes.

Tizenöt évesen a Morehouse College magánfőiskolára kezdett járni,
átugorva a kilencedik és tizenkettedik tanévet és a hivatalos vizsgát.

1948-ban diplomát szerzett szociológiából, majd tanulmányait a Crozer
Theological Seminary vallási iskolában folytatta.

Itt 1951-ben szerzett diplomát és még ezen év szeptemberében a Boston
University-n folytatta doktori tanulmányokkal, rendszeres teológia
szakon.

1955. június 5-én doktorált (PhD).

Martin Luther King Szónoki képességei és bátorsága révén először
1955-ben vonta magára az USA figyelmét,
amikor más polgárjogi aktivistákkal együtt letartóztatták, miután
bojkottot vezetett
az alabamai Montgomery város egyik tömegközlekedési cége ellen.
Melynek előírásai megkövetelték, hogy a színes bőrűek adják át a
helyüket a fehéreknek és a busz végében álljanak vagy üljenek.

A bojkott több mint egy évig tartott.
Céljuk az volt, hogy a busztársaság és a helyi városi vezetés törölje
el a buszokon érvényes szegregációs / az eltérő rasszhoz tartozó
személyek fizikai elkülönítése/ rendeleteket.

A szövetségi bíróság az ügyben úgy határozott, hogy a szegregáció
törvényellenes, így a városvezetés végül a buszokon érvényes faji
elkülönítésre vonatkozó rendeletek visszavonására kényszerült.

1957-ben megalapította és elnöke lett a Déli Keresztény Vezetők
Konferenciája (Southern Christian Leadership Conference, SCLC) nevű,
több mint száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes
ellenállási mozgalomnak. Az elkövetkező egy évben több mint 200
szónoklatot tartott.

“A mozgalom által szervezett tiltakozó megmozdulásokat egyre szélesebb
médiaérdeklődés kísérte. A déli városokból érkező tudósítások, amelyek
a feketék nyomorúságos és elnyomott helyzetéről, illetve a békés
tiltakozó megmozdulásokat érő erőszakos támadásokról szóltak,
napirenden tartotta a polgárjogi kérdést, ami így az 1960-as évek
egyik legfontosabb közéleti és politikai témájává vált. King ezzel a
hatással teljesen tisztában volt, és lehetőségihez képest meg is
próbálta minél hatékonyabban kihasználni. A megmozdulások többek
között a választáshoz való jogról, az elkülönítés ellen illetve a
munkavállalók jogaival kapcsolatosak voltak. ”

/ forrás: wikipédia /

“1963-ban az alabamai Birgminghamben King békés tömegdemonstrációkat
vezetett, amelyekkel a rendőrség rendőrkutyákkal és tűzoltó
fecskendőkkel szállt szembe; ez az eset nagy közfelháborodást váltott
ki, és világszerte az újságok címoldalára került. Számos helyen
követték demonstrációk.

Ezek csúcspontja egy olyan tiltakozó menetelés volt Washingtonban,
amelyen több mint 250 000 ember vett részt. Itt tartotta meg Martin
Luther King a híres, ” Van egy álmom” beszédét. Amelyben egy olyan
világot ír le , ahol az embereket nem osztják meg többé a faji
különbségek.

King által inspirált mozgalomnak az lett az eredménye, hogy az
amerikai Kongresszus 1964-ben elfogadta a Polgárjogi Törvényt és még
szintén 1964-ben Nobel -békedíjjal tüntették ki Őt.

Halála után a Szabadság Elnöki Medálját is elnyerte, a polgárjogi
mozgalom jelképévé vált.

Élete és munkássága az egyenlőségért és a diszkriminációtól mentes
életért bejárt út, amely az emberi álom lényege.”

/ forrás: Életre keltjük az emberi jogokat  – Tanári kézikönyv /

1986-ban minden év januárjának harmadik hétfőjét Martin Luther King
Nap néven ünnepnapnak nyilvánították az Amerikai Egyesült Államokban.

Martin Luther King
Van egy álmom, részletek:

“Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek, olyan esemény ez,
amely a szabadságvágy legnagyszerűbb megnyilatkozásaként fog bevonulni
hazánk történelmébe.

(…)

Voltaképpen azért jöttünk hazánk fővárosába, hogy beváltsunk egy
csekket. Köztársaságunk megteremtői az Alkotmány és a Függetlenségi
Nyilatkozat
nagyszerű szavainak írásával aláírtak egy kötelezvényt, melynek
örököse lett minden amerikai. Ez a kötelezvény arra tett ígéretet,
hogy minden ember biztosítékot kap az élethez,
a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való elidegeníthetetlen jogára.

(…)

Fényűzés volna kivárni, míg csillapodnak indulataink, vagy
ráfanyalodni a fokozatos fejlődés nyugtató gyógyszerére.
Most jött el az ideje, hogy valóra váltsák a demokrácia ígéreteit.
Most jött el az ideje, hogy a faji megkülönböztetés sötét és kietlen
völgyéből kijussunk a faji igazságosság napsütötte útjára.
Most jött el az ideje, hogy Isten minden gyermeke előtt kinyissák a
lehetőségek kapuját. Most jött el az ideje,
hogy eljuttassuk nemzetünket a faji igazságtalanság futóhomokjáról a
testvériség kemény kősziklájára.

Végzetes lenne a nemzet számára, ha nem venne tudomást a pillanat
sürgetéséről, ha alábecsülné a négerek elszántságát.

(…)

Nem, nem vagyunk elégedettek, és nem is leszünk azok egészen addig,
amíg az igazság úgy nem zúdul alá, mint a vizek, s a jogosság, mint a
hatalmas áradat.

(…)

Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a jelen pillanat nehézségei és
csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen
gyökerezik az amerikai álomba.

Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit
jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: “Számunkra ezek az
igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.”

Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák
fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség
asztala mellé.

Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az
igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a
szabadság és a jog oázisává fog változni.

Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog
élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják
megítélni őket.

Van egy álmom.

Van egy álmom: hogy egy napon Alabama államban, ahol a kormányzó ma
szünet nélkül csak a beavatkozásról és a hatálytalanításról beszél,
megváltozik a helyzet, de úgy, hogy fekete kisfiúk és fekete kislányok
testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal.

Van egy álmom. ”

(…)
/forrás: szeretlekmagyarorszag.hu/

Feltűnt neked valami az Emberi Jogok Bajnokai sorozatban?

Nekem az tűnt fel  hogy az eddig megismert Emberi Jogi Bajnok
egytől-egyig az erőszakmentességet hirdette és ért el világokat
megváltoztató eredményt.
Ez azért érdekes, ugye?

Bencs Zuzsanna