Egy összefoglalót és tanulságokat szeretnék adni a Béke világnapja
alkalmából megrendezett
„Hogyan segítsük a Roma fiatalokat” konferenciáról, ami a Fiatalok az
Emberi Jogokért Magyarország szervezésében jött létre szeptember 26-án.

Felszólaltak például:
– Setét Jenő Ide tartozunk Egyesület
– Nyári Pál Karaván Művészeti Alapítvány
– Horváth Ferenc Roma Rendőrök Országos Egyesülete
– Pásztor Eszter Freskófalu megálmodója
– Miklovicz Attila Szcientológia Egyház elnöke
– Gaján Éva Alkalmazott Oktatástan
– Rajkay Emőke Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország

Pár adat ami elhangzott a konferencián:
A romák 52%-a találkozott már diszkriminációval munkakeresés során.
A cigányok pusztán 1 százalékának van diplomája annak ellenére, hogy a
tapasztalat azt mutatja, hogy nem buták a cigány gyerekek.
10 roma emberből 4 végzi el az általános iskolát, és 2 érettségizik le.
10 munkaképes roma emberből 4 dolgozik, de ezek közül 2 közmunkásként.

Az Ide tartozunk Egyesület vezetője azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet
identitása az oktatással kezdődik.
A magyar diákoknak megtanítják az iskolában, hogy mire legyen büszke,
mit tettek a magyarok.
A romákról ugyanakkor nem tanítanak semmit, holott a legnagyobb
nemzet, amely együtt él a magyarokkal.
Kiemelte azt is, hogy a rasszizmus felszámolása mennyire fontos lenne.
Rendszeresen megrendezik a Roma büszkeségnapot.

A Karaván Művészeti Alapítvány egy színészképző stúdiót működtet –
Kaposváron és Budapesten – elsősorban színészetben tehetséges roma,
valamint minden olyan gyermek és fiatal számára, akik mögött nincs meg
a szükséges támogató háttér képességeik kibontakoztatásához.
Náluk felvételi van, tényleg a valóban tehetségesek és elkötelezettek
tudnak náluk tanulni ingyen.
Ez a kezdeményezés igazán értékes és hasznos elfoglaltságot ad a gyerekeknek.

A Roma Rendőrök Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy céljai
elérése során milyen nehézségekbe ütközött,
miközben hidat próbált emelni romák és rendőrök között, hogy ezzel a
hátrányos helyzetű roma etnikum társadalmi esélyegyenlőségét
elősegítse.
Elmondta, hogy 2008-ban találkozott először a Fiatalok az Emberi
Jogokért Alapítvánnyal, és ekkor újragondolta egyesülete
tevékenységét,
és rájött, hogy ezen a programon keresztül is sokat tud a roma
fiataloknak segíteni, hiszen egy nemzedék jövője mindig a fiatalságban
rejlik.
Munkájuk során 4 000 gyermeket világosítottak fel az emberi jogokról,
drogmegelőzésről, családügyi dolgokról.

A bódvalenkei freskó falu megálmodója kiemelte, hogy egy ideig
Afrikában is élt, és azt látja, hogy az Afrikában élő szegények sorsa
jobb,
mint a borsodi cigányságé, mert bár a mély szegénység közös, de
legalább ott nincsen diszkrimináció.
Csodálatosak a roma festőművészek alkotásai a bódvalenkei házak homlokzatán.

Mi lehet megoldás erre az egész társadalmat érintő problémára?

Az Alkalmazott Oktatástan elnöke ezt mondta: „Én hiszek benne, hogy a
jó oktatás az az eszköz,
amin keresztül ezt a társadalmat fel lehet emelni.”
Egy olyan, tanulást elősegítő programot mutatott be a résztvevőknek,
amit egy nagyon nagy százalékban roma fiatalokból álló iskolában,
sikeresen végeztek el.
Egy falusi iskolában végrehajtott programon nagy hatékonysággal tudták
javítani a gyermekek szövegértési és olvasási képességét,
egy ugyancsak roma pedagógus bevonásával.
Erről videót is láthattunk.

Rajkay Emőke, a rendezvény főszervezője, a Fiatalok az Emberi Jogokért
Magyarország vezetője beszélt arról,
hogy ma az alapvető emberi jogok oktatása Magyarországon nem része a
tantervnek.
Ezért Magyarországon alacsony a jogtudatosság. Az utcán végzett
felvilágosító munka során ugyanis azt tapasztalták,
hogy az emberek 70 százaléka hallott már azokról a szavakról, hogy
emberi jogok, de ha megkérdezik őket,
hogy mik ezek, akkor kiderül, hogy nincs bővebb információjuk róluk.
Ha az emberekben tudatosítjuk ezeket a jogokat, akkor ráébreszthetjük
őket arra, hogy a faji megkülönböztetésnek és előítéleteknek nincs
helye a társadalomban,
és ez nagyobb összetartást hozna létre Magyarországon.

Itt kulcsszó, az összetartás.

Az Egyetemes Emberi Jogok első pontja, hogy: „Mindannyian szabadnak
és egyenlőnek születtünk.”
A második pontja, hogy:”Nincs megkülönböztetés.”

Összességében elmondható, hogy előítéletmentességre, összefogásra van
szükség ahhoz, hogy változni tudjanak a romák.
Összefogásra abban, hogy megfelelő oktatást kapjanak és be tudjanak illeszkedni.

Itt mondanék el egy személyes tapasztalatot:

Egy Somogy megyei falu kis részéről van szó, ahol csak cigányok laknak.
Találkoztam ott a Roma kisebbségi Önkormányzat elnökével. Elmondta,
hogy 9 éve van ezen a poszton és elérte azt, hogy az ott lakóknak van
munkája.
Azt mondta nekik, ha nem dolgoznak akkor nem kapnak semmit, hallgatnak
rá, dolgoznak.
Felújították a Kápolnát, vannak misék, keresztelők. Szép, rendezett a
falurész, a támogatást arra használja amire kell.
Ő maga is reggeltől- estig dolgozik. Külön ovijuk van, ahova a gyerekek járnak.
Az ottani óvónő, aki nem roma, elmondta, hogy volt munka a gyerekkel
ill. nem is velük, inkább a szülőkkel,
mert odavitték mosdatlanul, éhesen a gyerekeket, eleinte az oviban
fürdették és mosták a gyerekek haját.
Addig mondta nekik, hogy ez nem az ovi dolga, míg elérte, hogy tisztán
rendesen mennek a gyerekek hozzájuk.
Ezt is saját szememmel láttam.

Szóval tanulságként elmondható, hogy van remény és megoldás.
Kellenek olyan emberek akikre hallgatnak, jó vezetőkre akik példával
járnak elől és kell a társadalom amely toleránsabb és segítőbb.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy felelősséget
vállaló szervezetek összefogása hozhat változást.

A EMBERI JOGI KONFERENCIÁNK BUDAPESTEN bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.