„Elsőként íróként, de mint kiderült nyugdíjas pedagógusként is csodálatosan tartalmas délelőtt volt. Köszönöm, Nagyon elégedett vagyok a konferenciával. Az előadók maximális szakismeretének EMBERI hangja. Miután az előadók csillagos ötösét jeleztem, kiemelem a szervezés, együttműködés, műsorvezetés szintén csillagos ötös.”

„Szeretnék jobb, hatékonyabb munkát végezni, ezért jöttem el erre a konferenciára. Gyermekvédelmi területen dolgozom. Elégedett vagyok a konferenciával. Jó volt, hogy különböző típusú szempontból közelítettek meg kérdéseket, illetve hogy a meghívott előadók hitelességet képviseltek. Tetszett a kerekasztal beszélgetés, illetve mindent külön értékeltem, aminek gyakorlati hasznát vehetem a munkám során.”

„Védőnő vagyok, érdekelnek az emberi jogok és a gyermekvédelem, ezért jöttem el erre a konferenciára, amivel nagyon elégedett vagyok. A legjobban az tetszett, hogy hangsúlyozták a jogokon kívül az emberséges látásmódot és az egyén felelősségét. Suhai Niki és Molnár István Jenő előadásai kiemelkedőek voltak. Ez a rendezvény a védőnői konferenciákhoz mérve full extrás volt.”

„Óvodapedagógusként, gyermekvédelmi szakemberként, pedagógiai előadóként, tanácsadóként és meseterapeutaként, gyermekkori traumák, párkapcsolati abúzus után legfontosabb mások segítése, a kollégák szemének felnyitása és a szülői edukáció. Nagyon elégedett vagyok ezzel a konferenciával. Az őszinteség és a cselekvőképesség jelentősége és jelenléte szerte a különböző szakterületeken tetszett a legjobban a rendezvény során. Minden nagyon magas színvonalú volt.”

„Szaktanácsadóként tartottam előadást, beszélgetőkört az emberi jogokról. Egy ifjúsági és gyermekönkormányzat felnőtt segítőjeként a segítés az őket feszítő kérdések esetleges megválaszolása miatt jöttem el erre a rendezvényre, amivel nagyon elégedett vagyok. Minden tetszett. A helyszín, a catering, DE az előadások, a hangulat, a közös érdeklődés is. A saját példa megosztása és az érzékenyítés részek tetszettek kiemelkedően. Várok információt örömmel!” – Gyermekjóléti Szolgálat képviselője

„Családsegítőként találkozom bántalmazó és bántalmazott szülőkkel és gyermekekkel. Szeretném ezt jobban felismerni, kezelni a munkám során, ezért jöttem el erre a konferenciára. A műsorvezetés, az előadók szakmai hozzáértése, az előadások összeszedettsége tetszett a legjobban. Minden rendben volt!”

„Nagyon elégedett vagyok ezzel a konferenciával. A hasznos tanácsok, jó történetek és a szuper hangulat tetszettek a legjobban. Farkas Boglárka és a volt rendőr, edző előadásai kiemelkedőek voltak számomra.”

„Magam is szociális szakember vagyok, és nevelőszülő, ezért jöttem el erre a konferenciára, amivel nagyon elégedett vagyok. Minden tetszett. A Full Anyuu mozgalmat ismerem, de minden előadó fantasztikus volt. Kérem, folytassák ez a vonalat!”

„Az intézményen belüli gyermekvédelmi feladatok miatt érkeztem erre a konferenciára. A jelek észrevétele is motivált. Nagyon elégedett vagyok a rendezvénnyel. Az őszinte, nyílt kommunikáció tetszett a legjobban. Minden előadó felkészült és hiteles volt. Gratulálok a színvonalas rendezvényhez! Az előadások és a téma változatos megközelítése, az előadók inspiráló személyisége hozzájárult ehhez.”

„Az igazgatónőnktől értesültem erről a konferenciáról. Sok a szociálisan, vagy mentálisan rászoruló gyermek, stb. sajnos, ezért éreztem fontosnak eljönni. Nagyon elégedett vagyok a konferenciával. A személyes segítségnyújtás, az elkötelezett csodás előadók, civil szervezetek vezetői tetszettek a legjobban. Mindegyik programrész megrendítő, és tanulságos volt. Még tudatosabbá vált az összefogás jelentősége.”

„Gyermekjóléti alapellátásban dolgozom, a gyermekvédelem a hivatásom. Ezért jöttem el erre a konferenciára, amivel nagyon elégedett vagyok. A legjobban a felkészült, érdekfeszítő, érzékeny előadások tetszettek. Molnár Jenő és Robertina előadásai kiemelkedőek voltak számomra.”

„A saját tapasztalás miatt érkeztem és nagyon elégedett vagyok a konferenciával. Az elejétől a végéig katarzis volt.”

A A 2025-ös Gyermekvédelmi Konferencia résztvevőinek visszajelzései bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

 A közelgő emberi jogok világnapja alkalmából szervezett szakmai konferenciát a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország „Lásd meg, amit más nem lát” címmel 2025. november 29-én. A nyitó percekben már érezni lehetett: ez a nap nem a megszokott panelbeszédek ritmusát fogja követni. A konferencia hangulata olyan volt, mintha egy közös, mély lélegzetvételre gyűltek volna össze pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek és tenni akaró emberek.

Gyermekvédelmi Konferencia az emberi jogok világnapja alkalmából

Bódi Gábor, a program házigazdája nyitotta meg a napot, aki felidézte: a konferencia célja nem elméleti síkon beszélni a gyermekek biztonságáról, hanem kézzelfogható, valós eszközöket adni az emberi jogok felismeréséhez és érvényesítéséhez, különösen a családon belüli erőszak területén.

A szervezők hangsúlyozták: a program évek óta azon dolgozik, hogy az emberi jogok ne csupán könyvlapokon létezzenek, hanem a mindennapi együttélés alapértékeivé váljanak. A helyszínt idén is a Szcientológia Egyház biztosította társadalmi támogatásként.

Első előadóként egy olyan hölgy lépett a pódiumra, aki maga is átélt családon belüli súlyos bántalmazást gyermekkorában. Megrendítő őszinteséggel beszélt saját bántalmazói múltjáról és a lelki gyógyulás útjáról. Szavai megmutatták, milyen könnyen némul el egy áldozat, és hogyan képes a szeretet álcája mögé bújtatott manipuláció évekre meghatározni egy gyermek és később egy felnőtt életét.

Arról is beszélt, milyen hosszú évek teltek el úgy, hogy a külvilág felé a „minden rendben” maszkját viselte, miközben belül el nem mondott harag és fájdalom kavargott benne. Akkor indult el a lelki gyógyulás felé, amikor elkezdett hiteles információkat keresni és megdöbbenve szembesült az adatokkal: „megviselt, hogy ma Magyarországon minden ötödik nőt ér valamilyen bántalmazási forma”. A múlt feldogozásában fontos szerepet játszott az is, hogy ma már másokat támogat: prevenciós és edukációs képzéseket tart a NANE Egyesületben, miközben példamutató szeretetben él férjével és gyermekeivel.

Az elképesztő egyéni történet után a résztvevők egy rövid kisfilmen keresztül kaphattak impulzust a 29. emberi jogról, a Kötelességről.

Rajkay Emőke, a Fiatalok az emberi jogokért Magyarország vezetője a társadalom egyik legsúlyosabb problémájáról beszélt: arról, hogy miközben az emberi jogok a civilizáció alapjai, az emberek 95%-a csak egy-kettőt tud felsorolni. Majd hozzátette egy példával, amely az egész közönséget elgondolkodtatta: amikor egy gyerek megalázza a másikat, és azt mondja „szólásszabadság van”, az nem a jog érvényesítése, hanem a jog félreértése.

„Tehát mi emberek vagyunk azok, akik a józan ész segítségével el tudjuk dönteni, hogy mi helyes és mi nem” – mutatott rá Emőke.

Ez a gondolat pedig egy olyan ember életében vált sorsfordítóvá, aki gyerekként, testközelből tapasztalta meg ahogy a fehér kisebbség elnyomta a fekete többségi lakosokat: Mary Shuttleworth, dél-afrikai pedagógus azért hozta létre a Fiatalok az Emberi Jogokért szervezetet, hogy a gyerekek már fiatalon megtanulják, mi a helyes és mi nem. Az alapítvány ennek érdekében olyan oktatási eszközöket dolgozott ki, amely gyakorlati tanórákkal, plakátokkal, kisfilmekkel és könnyen értelmezhető feladatokkal világszerte ingyenesen segíti a pedagógusok munkáját.

A gyerekek visszajelzései pedig bizonyíték a módszer hatékonyságára: „megvédem a gyengéket”, „nem fogok rossz dolgokat csinálni”, „többet segítek és jobban odafigyelek az emberekre”, „harcolni fogok az igazságtalanság ellen”.

A harmadik előadó, Dr. Molnár István Jenő Phd., aki több évtizedes bűnmegelőzési tapasztalattal, rendőri múlttal és jogi háttérrel pontosan látja a rendszer gyenge pontjait. Egy egyszerű, mégis erős képet hozott: vannak dolgok, amikre nem tudunk hatni, például a teljes intézményrendszer működésére, de van egy „befolyásolási körünk”: ha mi magunk máshogy viselkedünk, máshogy gondolkodunk, azzal nagyon is sokat tehetünk a gyerekekért.

Külön kitért a szülők helyzetére is, akikre a 21. századi információáradat és teljesítménykényszer hatalmas terhet tesz: „nincsenek könnyű helyzetben ma a szülők”, és gyakran fáradt, bizonytalan szülő találkozik a fáradt, bizonytalan gyerekkel. A bullying kapcsán kiemelte, hogy a bántalmazó gyerekek többsége nem „gonosznak született”, hanem figyelem- és odafordulás hiányból, rossz mintákból indul: hatalmi egyensúlytalanság, kiközösítés, online térben eldurvuló kommunikáció mind ebből ered. A megoldás szerinte nem a szigorítás, hanem az emberi kapcsolódás: „én azt gondolom, hogy a bűnmegelőzés legfontosabb eszköze a kommunikáció”, és hozzátette, hogy az értékek átadásához elengedhetetlen a felnőttek felelőssége: „példamutatás nélkül nem lehetséges.”

2025. November 29-én került megrendezésre a „Lásd meg, amit más nem lát” című szakmai konferencia Budapesten

A délelőttöt, Réder Robertina zárta, aki védőnőként elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek a szülők viselkedéséből tanulnak: „a gyerekek soha nem azt csinálják, amit mondunk nekik, de szinte mindig azt csinálják, amit látnak tőlünk”, és ez akár évtizedek múlva is visszaköszön az életükben. Hangsúlyozta, hogy „az egyetlen biztos tőkém a tudásom”, ezért folyamatosan tanul, és már hallgatóként, majd oktatóként is látta, milyen erős összefüggés van a táplálkozás, a gyermek testi-lelki állapota és viselkedése között. Úgy fogalmazott: „nagyon nagy szükség van arra, hogy jó védőnők legyenek”, mert a bántalmazás sokszor rejtve marad, miközben a védőnő az, aki a család életébe valódi bepillantást kap: látja a fizikai, érzelmi, elhanyagoló és akár szexuális bántalmazás közvetett jeleit is, a gyerek indokolatlan félelmeit, sírásait, alvás- és evészavarait, vagy éppen azt, amikor „belelép a jó kisgyerek szerepbe”, hogy elfedje a bajt. Emlékeztetett: ha a szülő nem biztosítja a gyerek jogait, „akkor nem ő képviseli a gyermek érdekeit, hanem akkor én vagyok ott, akinek muszáj ezt megtennie”.

A házigazda ebéd előtt bejelentette, hogy országos aláírásgyűjtés indul annak érdekében, hogy az emberi jogok részletes oktatása bekerüljön a közoktatásba. Hangsúlyozta, hogy jelen pillanatban „nagyon sok olyan történetet hallottunk, ami azonnali tűzoltásról szól”, de a valódi változást akkor lehet elérni, ha megalapozzuk a jövőt. Arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák aláírásukkal a kezdeményezést, mert a cél „25.000 aláírás”.

A délutánt Suhai Niki, a FullAnyuuuu Mozgalom alapítója indította, aki 400 önkéntessel több mint 2000 nőt segített ki bántalmazó kapcsolatból. A FullAnyuuuu Mozgalom azért vált ennyire nélkülözhetetlenné, mert ahogy Niki fogalmazott: „bíznak bennünk, mert mi nemcsak az üveg palotából beszélünk, hanem megfogjuk az áldozatok kezét, megfogjuk a lelküket és bizony néha a pénztárcájukat is, és megnöveljük azt, próbáljuk a normális szintre hozni.”

Előadásában arra is kitért, hogy a legsúlyosabb abúzus is történhet látszólag „rendezett”, szeretetteljes családi keretben. A bántalmazás sokszor láthatatlan, és egy „rossz gyerek” mögött gyakran elmondhatatlan történetek húzódnak meg. Rámutatott, hogy a gyerekek nem panaszkodnak, hanem tünetekben beszélnek, hangsúlyozta, hogy minden gyerek számít, és minden felnőttnek felelőssége van abban, hogy észrevegye a csendből kiáltó jelzéseket.

Ezután Barsi Klára családspecialista és tanácsadó következett, aki több mint húsz év tapasztalatával beszélt arról, hogyan viszünk tovább generációkon át olyan mintákat, amelyekből gyakran csak tudatos munkával lehet kilépni és hangsúlyozta: a kommunikációs technikák, amelyeket megtanult és tanít, valódi változásokat hozhatnak egy gyerek életében.

Véleménye szerint a pedagógusok, edzők és segítő szakemberek sokkal nagyobb hatással vannak a gyerekekre, mint hinnék, akár azzal is, hogy felismerik a jeleket és megtalálják a megfelelő szakembert. A kommunikáció szerinte kulcsfontosságú: először meg kell szerezni a figyelmét annak, akivel a gyerek kapcsolatba lép, és meg kell érteni, hogy sokszor a gyerek nem azért hallgat, mert nem tudja a választ, hanem mert „egy traumát játszik le magában”. Klára arra bátorított minden jelenlévőt, hogy merjenek tanulni és tenni a változásért: „fantasztikus, hogy itt vagytok és erről hajlandóak vagytok tanulni… hogy kevesebb szenvedés legyen a gyerekeknél, a családokban.”

A nap végén kerekasztal-beszélgetésre hívta a házigazda a szakembereket: A FullAnyuuuu Mozgalom vezetőjét Suhai Nikit, a védőnő Réder Robertinát és Dr. Molnár István Jenőt. Őszintén beszéltek a jelzőrendszer késlekedéséről, a szakemberek túlterheltségéről, a szülők információs zavaráról és arról, hogy a gyerekek gyakran nincsenek tisztában saját vagy mások jogaival. Mégis volt a beszélgetésben valami reményteli: a résztvevők nem hárították át a felelősséget egy távoli „rendszerre”, hanem elismerték, hogy a változás bennük kezdődik. Abban, ahogyan másnap bemennek dolgozni, meghallgatnak egy anyát, felismernek egy gyanús jelet egy gyermeknél, és nem félnek megtenni a szükséges lépést.

A zárógondolat közös volt, a megoldás nem egyetlen nagy reform, hanem sok kicsi, következetes cselekedet: a szülőé, aki mer kérdezni; a tanáré, aki mer jelezni; a védőnőé, aki mer szólni; a szakemberé, aki mer felelősséget vállalni.

Ahogy a konferencia lezárult, a résztvevők nemcsak információkkal, hanem felismerésekkel tértek haza: az emberi jogok nem elvont fogalmak, az emberi jogok mi magunk vagyunk, a döntéseink, a figyelmünk és a bátorságunk.

A Amikor a csend jelez – a gyermekvédelem valódi (h)arc bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

A rendezvény kiemelkedő sikert aratott, hiszen a résztvevők hasznos információkat kaptak mind arról, hogy mit tehetnek, ha családon belüli erőszak áldozatává válnak, mind pedig arról, hogyan segíthetnek ilyen helyzetekben a környezetükben élőknek.

Első előadóként Dr. Tóth Zsuzsanna ügyvéd bemutatta, hogy igenis léteznek jogi megoldások a legbonyolultabbnak tűnő helyzetekre is. Az előadó legfontosabb üzenete az volt, hogy legyünk tisztában a lehetőségeinkkel és merjünk segítséget kérni. Fontos tudni, hogy a rendőrség már nem csak testi fenyegetettség esetén köteles segíteni. Ráadásul a rendőrségi feljelentés alapján más hatóságok is eljárhatnak egy adott ügyben. Emellett fontos szerepet játszhatnak az orvosok, a védőnők, az iskolák és az óvodák, de kérhetünk jogi segítséget ügyvédektől is közvetlenül, akik közül sokan ingyenes tanácsadással is rendelkezésre állnak.

A konferencia egy interjúval folytatódott, ahol egy olyan édesanya volt a riportalany – nevezzük Nórának –, aki személyesen élte meg a családon belüli erőszak kálváriáját. Személyes történetének elmesélését azért vállalta, mert támogatást szeretne nyújtani a sorstársainak, és meg akarja mutatni nekik, hogy még a legszélsőségesebb helyzetekből is van kiút. Történetében a gyermek édesapja egy sniccert előrántva halálosan megfenyegette őket egy utasokkal teli buszon. A következő megállónál, ami egy forgalmas téren volt, a férfi nekiesett a 10 éves kisfiút védelmező édesanyának, akit a vastag télikabát mentett meg a sérülésektől. Nórának volt annyi lélekjelenléte, hogy fiával elmeneküljenek a legközelebbi rendőrörsre. Az édesanya elkeseredetten megjegyezte, hogy mekkorát csalódott az emberekben, hiszen a téren, a körülöttük lévő emberek közül senki nem avatkozott közbe vagy hívott rendőrt. Miután az események nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a férfit letartóztassák az édesanya hazatért kisfiával, amit további életveszélyes zaklatások követtek az apuka részéről. Számos alkalommal kellett rendőrt hívniuk. Nórát még most is annyira megrázták az emlékek, hogy ennél a pontnál le kellett küzdenie a könnyeit, és csak utána tudta folytatni a történetet.

Eközben beszélgetőtársa, aki a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány képviseletében kérdezte a múltról, hozzátette, hogy egyrészt megdöbbentő a történetben, hogy egy forgalmas téren senki nem lépett fel az édesanya és a gyermek védelmében, másrészt bizonyos szempontból érthető, hiszen senki nem akar egy dühöngő őrült célpontjává válni. Ilyen helyzetben viszont sokat segít, ha az emberek együttesen lépnek fel, és elkezdik kiabálni, hogy „Kés van nála!” vagy „Hívjanak rendőrt!”. Ez rögtön megzavarja és elrettentheti a támadót, így megakadályozva a közvetlen vészhelyzetet vagy akár egy tragédiát.

Nóra történetéből azt is megtudtuk, hogy végül anyaotthonokban leltek menedékre, ahol sok segítséget kapott. Az anyaotthonok felkészülten fogadják az ilyen eseteket, mind az édesanyák, mind a gyermekek számára biztosítják az ellátást. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen esetben nagy segítség lenne a család- és gyermekjóléti szolgálatok részéről, ha a gyermekelvétellel való fenyegetés helyett a munkához jutást támogatnák, hiszen egyedülálló anyaként egy ilyen veszélyeztetett helyzetben nem egyszerű elhelyezkedni.

Az esemény harmadik előadójától, Henczel Edittől arról tanulhattunk, hogyan kommunikáljunk az áldozatokkal, hogy ne mélyítsük tovább a traumáikat és képesek legyenek megnyílni nekünk. A konferenciát Rajkay Emőke, a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország vezetőjének előadása zárta, aki megismertette a hallgatókkal az alapítvány célját: minél szélesebb körben megismertetni az emberekkel az alapvető emberi jogaikat, ahogyan azok az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meg vannak fogalmazva. Kiemelten fontosnak tartják a Nyilatkozat pontjainak iskolai oktatását és tudatosítását már gyermekkorban, hiszen a családon belüli erőszak által elkövetett cselekedetek alapvető emberi jogsértések.

Emberi jogi konferencia

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a családon belüli erőszak elleni küzdelem közös felelősség, és az ilyen események értékes eszközei a társadalmi szemléletformálásnak. Az alapítvány köszönetet mondott minden résztvevőnek és támogatónak, akik hozzájárultak az esemény sikeréhez.

A Merj segítséget kérni, merj közbelépni: Az emberi jogok világnapjának üzenete bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.