Nézzük meg, hogy a társadalom hogyan viszonyul a gyermekhez.
Ideális e a helyzet vagy lehetne rajta javítani?
Kedves olvasó, ezt döntsd el az alapján amit megfigyelsz.
Segítségül pár adat.
Az ember 18 éves koráig tekintendő gyereknek és ez idő alatt kell,hogy
megkapja a kiteljesedéséhez
szükséges nevelést és érvényesüljenek jogai.
Amennyiben ez megvalósul úgy a gyerekből felelős és tudatos felnőtt
válik, aki építi és felvirágoztatja környezetét,
ezáltal boldog életet teremt saját maga és embertársai számára.
A gyerek már egészen kiskorától nem csak szüleire van bízva, hanem
óvodába, iskolába kerül és vannak gyerekek
akik szinte sosem élnek családban, hanem úgymond idegen felnőttekre
vannak bízva.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2017-es jelentéséből részletek.
„A jogalkotó a gyerekek fokozottabb védelme érdekében módosította a
Büntető Törvénykönyvet (Btk.),
így szigorodott a gyerekek sérelmére elkövetett
szexuáliserőszak-esetek szabályozása.
Ezen túlmenően 2017- től el kell tiltani a foglalkozásától és nem
vállalhat kiskorú közelében munkát az,
aki gyerekkel szemben követ el szexuális bűncselekményt. Ez a szabály
lehetővé teszi,
hogy az elítélt elkövetőket a lehetőségekhez mérten távol tartsuk a
gyerekektől, azonban sajnos tudnunk kell,
hogy a gyerekekkel szembeni szexuáliserőszak-esetek többsége rejtve
marad, az erőszaktevővel szemben sosem indul eljárás.
Hasonló Btk.-módosítás volt 2017-ben, hogy foglalkozástól való
eltiltás a „kiskorú veszélyeztetését” elkövető felnőttel szemben is
kiszabható
– itt azonban ez csak lehetőség a bíróságok számára, és nem kötelező,
ami miatt például ezek után is előfordulhat, hogy egy gyerekverő tanár
vagy a gyerekekkel szembeni rossz bánásmód miatt elítélt óvodai
gondozó, gyermekotthonban dolgozó felnőtt
a továbbiakban is vállalhat olyan munkát, amely során gyerekekkel
kerülhet kapcsolatba.
Az igazságszolgáltatás rendszerében jelenleg nem biztosított, hogy az
ilyen jellegű cselekményeket elkövetők
az eljárás során lehetőséget kapjanak arra, hogy megtanulják, mit
jelent a bántalmazó magatartás a gyerek számára, és hogyan kellene,
lehetne erőszak nélkül nevelni, gondozni egy gyereket. Ennek hiányában
viszont komoly az ismételt elkövetés kockázata.(…)”
„A családjukon kívül nevelkedő gyerekek jobb védelmét célozta 2017-ben
az is, hogy a gyermekjogi képviselők jogosítványai kiegészültek
azzal,
hogy a gyerekkel személyesen, négyszemközt találkozhatnak. Ez fontos
lehetőség a gyerekkel való bizalmi viszony kialakításában, azonban ki
kell emelni,
hogy a több mint 20 ezer családján kívül nevelkedő gyerek gyermekjogi
képviseletét 2017-ben – létszámbővítést követően is – csupán 23 fő
látta el. ”
Látható, hogy vannak lépések, törvénymódosítások. Viszont a lényeg
mindig, hogy bekerülnek e a gyakorlatba.
Kedves olvasó, ezt magad döntsd el az alapján amit megfigyelsz.
A Gyermekjogi egyezmény 3 fontos területet ölel fel.
1. Gondoskodás, ellátás
2. Védelem
3. Részvétel joga
Az 1. és 2. benne van a köztudatban.
És a részvétel joga?
ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezménye
12. cikk
A gyerekeknek joguk van arra, hogy megmondják, szerintük mi történjen,
amikor a felnőttek rájuk vonatkozó döntéseket hoznak,
és joguk van ahhoz is, hogy véleményüket figyelembe vegyék.
13. cikk
A gyerekeknek joguk van információhoz jutni és ezt másokkal megosztani
mindaddig,
hacsak az információ rájuk vagy másokra nézve nem káros.
(…)
„A diákok ugyanakkor többször kifejezték véleményüket a döntéshozók
előtt az oktatást érintő kérdésekben.
Három év után 2017 februárjában összeült az Országos Diákparlament,
ahol sűrűbb tanácskozásokat és oktatási reformokat kezdeményeztek.
A Független Diákparlament vezetésével ősszel tüntetések szervezése
kezdődött, mely azonban hamar politikai felhangot is kapott.”
/részlet a Hintalovon Alapítvány jelentéséből/
Demonstráció a jobb oktatásért
„A diákok kihangsúlyozták, hogy ne hagyják ki őket az oktatással
kapcsolatos döntésekből.”
„A felszólalók egyebek mellett azt hangsúlyozták, változásra van
szükség, és sürgették, hogy az oktatással kapcsolatos döntésekből
ne hagyják ki az érintetteket, vagyis a diákokat.”
Ország Olivér, a Független Diákparlament egyik szóvivője hozzátette:
évek óta próbálnak konstruktív javaslatokkal hozzájárulni ahhoz,
hogy korszerű oktatás legyen Magyarországon, a tudásuk versenyképes
legyen az európai diákokéval, és a pedagógusok hivatása újra
megbecsültté váljon.”
Nagy Blanka kecskeméti diák arról beszélt: az oktatási rendszer arra
nevel, hogy ha segítséget kérsz, ostoba vagy,
pedig a gyengébben teljesítőket felhúzni kellene, nem pedig megbélyegezni.
Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament képviselője úgy látta, ha
nem próbálnak beleszólni a közéletbe, a politika fog beleszólni az ő
életükbe.
Hangsúlyozta, sokan külföldre kényszerülnek, pedig senkinek nem
szabadna az „élhető oktatás” és a hazája között választania.”
/forrás: alon.hu/ MTI /
Ők élnek jogaikkal!
A kérdés viszont az, hogy meghallgattatik e mondanivalójuk, figyelembe
veszi e a társadalom?
A Gyermek jogairól szóló egyezmény 54 cikkből áll.
A 43.-54. cikkek arról szólnak, hogyan kell együttműködniük a
kormányoknak és a felnőtteknek annak érdekében,
hogy minden gyermek számára biztosítsák valamennyi jog érvényesülését.
Következtetésként levonható, hogy a jogok megvalósulása társadalmi
szintű felelősség.
Mi egyes emberek közösen vagyunk a társadalom és ha ismerjük saját
jogainkat és a gyermekekét,
akkor és csakis akkor tudunk érvényt szerezni azoknak és akkor tudjuk
őket betartani is.