Az egyezmény alapjai:

A MA VAN A GYERMEKEK JOGAINAK VILÁGNAPJA bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Mindannyian ismerjük nevét.
95 dicsőséges, nehézségekkel teli, sikeres évet élt meg.

„Nelson Mandela 1918-ban született Qunuban, Dél-Afrika Transkei nevű
tartományában. Édesapja a xhosza népcsoport thembu törzsének volt az
egyik vezetője.

Kilencéves korában apja meghalt, ekkor a tembu nép nagy hatalmú
vezetője vette pártfogásába: saját fiaként gondoskodott róla, a
legjobb iskolákat biztosította neki.
Mandela kedvenc időtöltése a törzsi gyűléseken való részvétel volt.
Önéletrajzában úgy utal ezekre a megbeszélésekre, mint a demokráciából
vett első leckékre,
hiszen mindenki nyíltan és őszintén hozzászólhatott egy-egy témához,
még akkor is, ha véleménye ellentmondott a törzsfőnökének.

Bentlakásos angol középiskolába járt, ahol egy olyan tiszteletes volt
rá a legnagyobb hatással, aki fekete ember létére még az igazgatóval
is szembe mert helyezkedni az igazság érdekében,
ha a helyzet úgy kívánta. Az intelligens fiú könnyedén felvételt nyert
az afrikai őslakosok elitjét képző jogi egyetemre.
Nem voltak nagy ambíciói: tolmács vagy írnok akart lenni, mivel ezek
voltak a legrangosabb pozíciók, amelyeket akkoriban egy fekete
elfoglalhatott.
Ekkoriban már megmutatkozott vezetői képessége és elveihez való
ragaszkodása: beválasztották a diáktanács vezetésébe.
A tanulás mellett focizott és futott, az iskolai bibliakör tagjaként
pedig vasárnaponként bibliaórákat tartott a környező falvak lakóinak.”
/ forrás: hetek.hu/

„Mandela az apartheid diszkriminatív törvényei és kiközösítése
ellenére európai szellemű neveltetésben részesült.
1938-ban beiratkozott a feketék számára létesített Fort Harei
egyetemre, két év múlva azonban a fajgyűlölő rezsim elleni
diáktüntetéseken való részvétel miatt kizárták.

Az egyetemről való eltávolítása után Johannesburgba költözött, ahol
megismerkedett Walter Sisuluval,
az 1912-ben alapított Afrikai Nemzeti Kongresszus (African National
Congress, ANC) későbbi főtitkárával. Új barátja segített Mandelának
bekerülni a Witwatersrand-i Egyetemre,
ahol befejezhette kényszerből félbeszakított jogi tanulmányait.

Az Alexandria nevű fekete negyedben letelepedve, a fehér kolóniától
teljesen elszigetelve, Mandela mindennap szembesült a radikális faji
elkülönítés embertelenségével.
A rasszista megkülönböztetés, az őslakosság gettókba kényszerítése
ellen tiltakozva, 1944-ben belépett a feketék jogaiért küzdő ANC-be.
Három év múlva megválasztották a mozgalom ifjúsági szövetségének
titkárává. Tömegtüntetéseket szervezett, mozgósító beszédeket tartott,
röplapokat írt, a fekete lakosságot passzív ellenállás tanúsítására ösztönözte.

A mozgalmon belül nyújtott aktív teljesítménye elismeréseképpen
1952-ben kinevezték az ANC elnökhelyettesévé.
Még ugyanabban az évben súlyos zavargások robbantak ki, miután a
rendőrség szétvert egy ünnepi felvonulást.
A fekete lakosság közében végzett szervezkedési kampányt kegyetlenül
leverték, az ANC számos vezetőjét, köztük Mandelát letartóztatták. ”
/ forrás: afrikatanulmanyok.hu /

Amikor tettei miatt bíróság elé állították, Mandela ezt mondta:

„Küzdöttem a fehér elnyomás ellen, küzdöttem a fekete elnyomás ellen.
Egy olyan demokratikus és szabad társadalom eszményét dédelgettem,
amelyben minden ember harmóniában él együtt, és egyenlő esélyekkel rendelkezik.
Ezért az eszméért és beteljesüléséért remélek élni. De a kell ezért az
eszméért meghalni is kész vagyok.”

Csodálatos szavak, melyek mögött megannyi tett is felsorakozott.

„A büntetésem alatt meggyőződésemmé vált, hogy csak akkor vagyok képes
túlélni a poklot, ha tudatosan megőrzöm a méltóságomat, bármi is
történjen.
Egészen biztosan tudtam, hogy fogok még szabad emberként élni.”

Végül 1990 februárjában szabadon engedték és Mandela még nagyobb
erővel harcolt az elnyomás ellen, azokért a célokért amelyet már közel
40 évvel korábban kitűztek.

1993-ban, Nobel-békedíjat kapott.

1994 májusában megtörtént, hogy Nelson Mandelát, mint Dél- Afrika első
fekete elnökét beiktatták tisztségébe, ezt a pozíciót 1999-ig töltötte
be.
Elnöksége alatt történt meg a kisebbségi uralom és az apartheid felszámolása.

A 90. születésnapján az emberek az egész világon megünnepelték az
életét, és újra elkötelezték magukat a szabadsággal és egyenlőséggel
kapcsolatos céljai iránt.

Az alábbi két sor szintén sokat elárul róla:

” Ha olyan nyelven szólsz egy emberhez, amelyet ért, azt az eszével érti.
Ha a saját nyelvén szólsz hozzá, az eljut a szívéig.”
( Nelson Mandela)

Bencs Zsuzsanna

A AZ EMBERI JOGOK BAJNOKAI 3. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.