A közelgő emberi jogok világnapja alkalmából szervezett szakmai konferenciát a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország „Lásd meg, amit más nem lát” címmel 2025. november 29-én. A nyitó percekben már érezni lehetett: ez a nap nem a megszokott panelbeszédek ritmusát fogja követni. A konferencia hangulata olyan volt, mintha egy közös, mély lélegzetvételre gyűltek volna össze pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek és tenni akaró emberek.

Gyermekvédelmi Konferencia az emberi jogok világnapja alkalmából

Bódi Gábor, a program házigazdája nyitotta meg a napot, aki felidézte: a konferencia célja nem elméleti síkon beszélni a gyermekek biztonságáról, hanem kézzelfogható, valós eszközöket adni az emberi jogok felismeréséhez és érvényesítéséhez, különösen a családon belüli erőszak területén.

A szervezők hangsúlyozták: a program évek óta azon dolgozik, hogy az emberi jogok ne csupán könyvlapokon létezzenek, hanem a mindennapi együttélés alapértékeivé váljanak. A helyszínt idén is a Szcientológia Egyház biztosította társadalmi támogatásként.

Első előadóként egy olyan hölgy lépett a pódiumra, aki maga is átélt családon belüli súlyos bántalmazást gyermekkorában. Megrendítő őszinteséggel beszélt saját bántalmazói múltjáról és a lelki gyógyulás útjáról. Szavai megmutatták, milyen könnyen némul el egy áldozat, és hogyan képes a szeretet álcája mögé bújtatott manipuláció évekre meghatározni egy gyermek és később egy felnőtt életét.

Arról is beszélt, milyen hosszú évek teltek el úgy, hogy a külvilág felé a „minden rendben” maszkját viselte, miközben belül el nem mondott harag és fájdalom kavargott benne. Akkor indult el a lelki gyógyulás felé, amikor elkezdett hiteles információkat keresni és megdöbbenve szembesült az adatokkal: „megviselt, hogy ma Magyarországon minden ötödik nőt ér valamilyen bántalmazási forma”. A múlt feldogozásában fontos szerepet játszott az is, hogy ma már másokat támogat: prevenciós és edukációs képzéseket tart a NANE Egyesületben, miközben példamutató szeretetben él férjével és gyermekeivel.

Az elképesztő egyéni történet után a résztvevők egy rövid kisfilmen keresztül kaphattak impulzust a 29. emberi jogról, a Kötelességről.

Rajkay Emőke, a Fiatalok az emberi jogokért Magyarország vezetője a társadalom egyik legsúlyosabb problémájáról beszélt: arról, hogy miközben az emberi jogok a civilizáció alapjai, az emberek 95%-a csak egy-kettőt tud felsorolni. Majd hozzátette egy példával, amely az egész közönséget elgondolkodtatta: amikor egy gyerek megalázza a másikat, és azt mondja „szólásszabadság van”, az nem a jog érvényesítése, hanem a jog félreértése.

„Tehát mi emberek vagyunk azok, akik a józan ész segítségével el tudjuk dönteni, hogy mi helyes és mi nem” – mutatott rá Emőke.

Ez a gondolat pedig egy olyan ember életében vált sorsfordítóvá, aki gyerekként, testközelből tapasztalta meg ahogy a fehér kisebbség elnyomta a fekete többségi lakosokat: Mary Shuttleworth, dél-afrikai pedagógus azért hozta létre a Fiatalok az Emberi Jogokért szervezetet, hogy a gyerekek már fiatalon megtanulják, mi a helyes és mi nem. Az alapítvány ennek érdekében olyan oktatási eszközöket dolgozott ki, amely gyakorlati tanórákkal, plakátokkal, kisfilmekkel és könnyen értelmezhető feladatokkal világszerte ingyenesen segíti a pedagógusok munkáját.

A gyerekek visszajelzései pedig bizonyíték a módszer hatékonyságára: „megvédem a gyengéket”, „nem fogok rossz dolgokat csinálni”, „többet segítek és jobban odafigyelek az emberekre”, „harcolni fogok az igazságtalanság ellen”.

A harmadik előadó, Dr. Molnár István Jenő Phd., aki több évtizedes bűnmegelőzési tapasztalattal, rendőri múlttal és jogi háttérrel pontosan látja a rendszer gyenge pontjait. Egy egyszerű, mégis erős képet hozott: vannak dolgok, amikre nem tudunk hatni, például a teljes intézményrendszer működésére, de van egy „befolyásolási körünk”: ha mi magunk máshogy viselkedünk, máshogy gondolkodunk, azzal nagyon is sokat tehetünk a gyerekekért.

Külön kitért a szülők helyzetére is, akikre a 21. századi információáradat és teljesítménykényszer hatalmas terhet tesz: „nincsenek könnyű helyzetben ma a szülők”, és gyakran fáradt, bizonytalan szülő találkozik a fáradt, bizonytalan gyerekkel. A bullying kapcsán kiemelte, hogy a bántalmazó gyerekek többsége nem „gonosznak született”, hanem figyelem- és odafordulás hiányból, rossz mintákból indul: hatalmi egyensúlytalanság, kiközösítés, online térben eldurvuló kommunikáció mind ebből ered. A megoldás szerinte nem a szigorítás, hanem az emberi kapcsolódás: „én azt gondolom, hogy a bűnmegelőzés legfontosabb eszköze a kommunikáció”, és hozzátette, hogy az értékek átadásához elengedhetetlen a felnőttek felelőssége: „példamutatás nélkül nem lehetséges.”

2025. November 29-én került megrendezésre a „Lásd meg, amit más nem lát” című szakmai konferencia Budapesten

A délelőttöt, Réder Robertina zárta, aki védőnőként elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek a szülők viselkedéséből tanulnak: „a gyerekek soha nem azt csinálják, amit mondunk nekik, de szinte mindig azt csinálják, amit látnak tőlünk”, és ez akár évtizedek múlva is visszaköszön az életükben. Hangsúlyozta, hogy „az egyetlen biztos tőkém a tudásom”, ezért folyamatosan tanul, és már hallgatóként, majd oktatóként is látta, milyen erős összefüggés van a táplálkozás, a gyermek testi-lelki állapota és viselkedése között. Úgy fogalmazott: „nagyon nagy szükség van arra, hogy jó védőnők legyenek”, mert a bántalmazás sokszor rejtve marad, miközben a védőnő az, aki a család életébe valódi bepillantást kap: látja a fizikai, érzelmi, elhanyagoló és akár szexuális bántalmazás közvetett jeleit is, a gyerek indokolatlan félelmeit, sírásait, alvás- és evészavarait, vagy éppen azt, amikor „belelép a jó kisgyerek szerepbe”, hogy elfedje a bajt. Emlékeztetett: ha a szülő nem biztosítja a gyerek jogait, „akkor nem ő képviseli a gyermek érdekeit, hanem akkor én vagyok ott, akinek muszáj ezt megtennie”.

A házigazda ebéd előtt bejelentette, hogy országos aláírásgyűjtés indul annak érdekében, hogy az emberi jogok részletes oktatása bekerüljön a közoktatásba. Hangsúlyozta, hogy jelen pillanatban „nagyon sok olyan történetet hallottunk, ami azonnali tűzoltásról szól”, de a valódi változást akkor lehet elérni, ha megalapozzuk a jövőt. Arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák aláírásukkal a kezdeményezést, mert a cél „25.000 aláírás”.

A délutánt Suhai Niki, a FullAnyuuuu Mozgalom alapítója indította, aki 400 önkéntessel több mint 2000 nőt segített ki bántalmazó kapcsolatból. A FullAnyuuuu Mozgalom azért vált ennyire nélkülözhetetlenné, mert ahogy Niki fogalmazott: „bíznak bennünk, mert mi nemcsak az üveg palotából beszélünk, hanem megfogjuk az áldozatok kezét, megfogjuk a lelküket és bizony néha a pénztárcájukat is, és megnöveljük azt, próbáljuk a normális szintre hozni.”

Előadásában arra is kitért, hogy a legsúlyosabb abúzus is történhet látszólag „rendezett”, szeretetteljes családi keretben. A bántalmazás sokszor láthatatlan, és egy „rossz gyerek” mögött gyakran elmondhatatlan történetek húzódnak meg. Rámutatott, hogy a gyerekek nem panaszkodnak, hanem tünetekben beszélnek, hangsúlyozta, hogy minden gyerek számít, és minden felnőttnek felelőssége van abban, hogy észrevegye a csendből kiáltó jelzéseket.

Ezután Barsi Klára családspecialista és tanácsadó következett, aki több mint húsz év tapasztalatával beszélt arról, hogyan viszünk tovább generációkon át olyan mintákat, amelyekből gyakran csak tudatos munkával lehet kilépni és hangsúlyozta: a kommunikációs technikák, amelyeket megtanult és tanít, valódi változásokat hozhatnak egy gyerek életében.

Véleménye szerint a pedagógusok, edzők és segítő szakemberek sokkal nagyobb hatással vannak a gyerekekre, mint hinnék, akár azzal is, hogy felismerik a jeleket és megtalálják a megfelelő szakembert. A kommunikáció szerinte kulcsfontosságú: először meg kell szerezni a figyelmét annak, akivel a gyerek kapcsolatba lép, és meg kell érteni, hogy sokszor a gyerek nem azért hallgat, mert nem tudja a választ, hanem mert „egy traumát játszik le magában”. Klára arra bátorított minden jelenlévőt, hogy merjenek tanulni és tenni a változásért: „fantasztikus, hogy itt vagytok és erről hajlandóak vagytok tanulni… hogy kevesebb szenvedés legyen a gyerekeknél, a családokban.”

A nap végén kerekasztal-beszélgetésre hívta a házigazda a szakembereket: A FullAnyuuuu Mozgalom vezetőjét Suhai Nikit, a védőnő Réder Robertinát és Dr. Molnár István Jenőt. Őszintén beszéltek a jelzőrendszer késlekedéséről, a szakemberek túlterheltségéről, a szülők információs zavaráról és arról, hogy a gyerekek gyakran nincsenek tisztában saját vagy mások jogaival. Mégis volt a beszélgetésben valami reményteli: a résztvevők nem hárították át a felelősséget egy távoli „rendszerre”, hanem elismerték, hogy a változás bennük kezdődik. Abban, ahogyan másnap bemennek dolgozni, meghallgatnak egy anyát, felismernek egy gyanús jelet egy gyermeknél, és nem félnek megtenni a szükséges lépést.

A zárógondolat közös volt, a megoldás nem egyetlen nagy reform, hanem sok kicsi, következetes cselekedet: a szülőé, aki mer kérdezni; a tanáré, aki mer jelezni; a védőnőé, aki mer szólni; a szakemberé, aki mer felelősséget vállalni.

Ahogy a konferencia lezárult, a résztvevők nemcsak információkkal, hanem felismerésekkel tértek haza: az emberi jogok nem elvont fogalmak, az emberi jogok mi magunk vagyunk, a döntéseink, a figyelmünk és a bátorságunk.

A Amikor a csend jelez – a gyermekvédelem valódi (h)arc bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

A „Béke Csúcstalálkozó-medált a társadalmi aktivitásért” bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

megrendezett Család és Gyermeknevelés című társadalmi estünkről.

Hogyan érts szót gyermekeddel, milyen jogokkal rendelkeznek a szülők a gyermeknevelés kapcsán, és az erkölcsi értékek továbbítása voltak a legfontosabb információk ezen az estén.

Reméljük, hogy számotokra is tanulságos és hasznos volt ez a rendezvény, mi rengeteget tanultunk belőle.
Köszönjük, hogy velünk voltatok!

A Család és Gyermeknevelés – Öröm vagy Stressz társadalmi est bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Előadó szervezetek között ott volt az Afrikáért Alapítvány, Afrika Másként Alapítvány és természetesen a Magyar Afrika Társaság is bemutatta a kontinensen végzett misszióik eredményeit.

A rendezvény végén pedig egy igazi afrikai, vérpezsdítő zenei produkciót köszönhettünk a Serengeti Troupe csapatának, amielynek eredményeképpen senki maradt ülve…

A Színes Afrikai Mozaikok kultúrális est bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Oktatói anyagunk leginkább a 14 éves kortól a 21 éves korig szól.  Lehetőség vannak arra, hogy mi látogassuk meg az iskolákat és tartsunk ingyenes előadásokat, ebben az esetben alkalmazkodunk az iskola által megadott időkerethez.

A másik lehetőség, hogy egy bemutatkozó előadás után az iskola megkapja az ingyenes oktatói kézi könyvünket, amelyben 11 tanóra pontos vázlata található és könnyedén beépíthető egy társadalomismeret órába, egy etika vagy erkölcstan órába.

Természetesen az anyag felhasználást maximálisan a pedagógusra bízzuk. Mi csak keretet adunk a könnyebb alkalmazhatóság érdekében.

A Imádjuk ezt csinálni! bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

A Mi az első szó, ami az emberek eszébe jut, ha azt hallják „emberi jogok”? Te mire tippelsz? bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Az egyezmény alapjai:

A MA VAN A GYERMEKEK JOGAINAK VILÁGNAPJA bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Egy összefoglalót és tanulságokat szeretnék adni a Béke világnapja
alkalmából megrendezett
„Hogyan segítsük a Roma fiatalokat” konferenciáról, ami a Fiatalok az
Emberi Jogokért Magyarország szervezésében jött létre szeptember 26-án.

Felszólaltak például:
– Setét Jenő Ide tartozunk Egyesület
– Nyári Pál Karaván Művészeti Alapítvány
– Horváth Ferenc Roma Rendőrök Országos Egyesülete
– Pásztor Eszter Freskófalu megálmodója
– Miklovicz Attila Szcientológia Egyház elnöke
– Gaján Éva Alkalmazott Oktatástan
– Rajkay Emőke Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország

Pár adat ami elhangzott a konferencián:
A romák 52%-a találkozott már diszkriminációval munkakeresés során.
A cigányok pusztán 1 százalékának van diplomája annak ellenére, hogy a
tapasztalat azt mutatja, hogy nem buták a cigány gyerekek.
10 roma emberből 4 végzi el az általános iskolát, és 2 érettségizik le.
10 munkaképes roma emberből 4 dolgozik, de ezek közül 2 közmunkásként.

Az Ide tartozunk Egyesület vezetője azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet
identitása az oktatással kezdődik.
A magyar diákoknak megtanítják az iskolában, hogy mire legyen büszke,
mit tettek a magyarok.
A romákról ugyanakkor nem tanítanak semmit, holott a legnagyobb
nemzet, amely együtt él a magyarokkal.
Kiemelte azt is, hogy a rasszizmus felszámolása mennyire fontos lenne.
Rendszeresen megrendezik a Roma büszkeségnapot.

A Karaván Művészeti Alapítvány egy színészképző stúdiót működtet –
Kaposváron és Budapesten – elsősorban színészetben tehetséges roma,
valamint minden olyan gyermek és fiatal számára, akik mögött nincs meg
a szükséges támogató háttér képességeik kibontakoztatásához.
Náluk felvételi van, tényleg a valóban tehetségesek és elkötelezettek
tudnak náluk tanulni ingyen.
Ez a kezdeményezés igazán értékes és hasznos elfoglaltságot ad a gyerekeknek.

A Roma Rendőrök Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy céljai
elérése során milyen nehézségekbe ütközött,
miközben hidat próbált emelni romák és rendőrök között, hogy ezzel a
hátrányos helyzetű roma etnikum társadalmi esélyegyenlőségét
elősegítse.
Elmondta, hogy 2008-ban találkozott először a Fiatalok az Emberi
Jogokért Alapítvánnyal, és ekkor újragondolta egyesülete
tevékenységét,
és rájött, hogy ezen a programon keresztül is sokat tud a roma
fiataloknak segíteni, hiszen egy nemzedék jövője mindig a fiatalságban
rejlik.
Munkájuk során 4 000 gyermeket világosítottak fel az emberi jogokról,
drogmegelőzésről, családügyi dolgokról.

A bódvalenkei freskó falu megálmodója kiemelte, hogy egy ideig
Afrikában is élt, és azt látja, hogy az Afrikában élő szegények sorsa
jobb,
mint a borsodi cigányságé, mert bár a mély szegénység közös, de
legalább ott nincsen diszkrimináció.
Csodálatosak a roma festőművészek alkotásai a bódvalenkei házak homlokzatán.

Mi lehet megoldás erre az egész társadalmat érintő problémára?

Az Alkalmazott Oktatástan elnöke ezt mondta: „Én hiszek benne, hogy a
jó oktatás az az eszköz,
amin keresztül ezt a társadalmat fel lehet emelni.”
Egy olyan, tanulást elősegítő programot mutatott be a résztvevőknek,
amit egy nagyon nagy százalékban roma fiatalokból álló iskolában,
sikeresen végeztek el.
Egy falusi iskolában végrehajtott programon nagy hatékonysággal tudták
javítani a gyermekek szövegértési és olvasási képességét,
egy ugyancsak roma pedagógus bevonásával.
Erről videót is láthattunk.

Rajkay Emőke, a rendezvény főszervezője, a Fiatalok az Emberi Jogokért
Magyarország vezetője beszélt arról,
hogy ma az alapvető emberi jogok oktatása Magyarországon nem része a
tantervnek.
Ezért Magyarországon alacsony a jogtudatosság. Az utcán végzett
felvilágosító munka során ugyanis azt tapasztalták,
hogy az emberek 70 százaléka hallott már azokról a szavakról, hogy
emberi jogok, de ha megkérdezik őket,
hogy mik ezek, akkor kiderül, hogy nincs bővebb információjuk róluk.
Ha az emberekben tudatosítjuk ezeket a jogokat, akkor ráébreszthetjük
őket arra, hogy a faji megkülönböztetésnek és előítéleteknek nincs
helye a társadalomban,
és ez nagyobb összetartást hozna létre Magyarországon.

Itt kulcsszó, az összetartás.

Az Egyetemes Emberi Jogok első pontja, hogy: „Mindannyian szabadnak
és egyenlőnek születtünk.”
A második pontja, hogy:”Nincs megkülönböztetés.”

Összességében elmondható, hogy előítéletmentességre, összefogásra van
szükség ahhoz, hogy változni tudjanak a romák.
Összefogásra abban, hogy megfelelő oktatást kapjanak és be tudjanak illeszkedni.

Itt mondanék el egy személyes tapasztalatot:

Egy Somogy megyei falu kis részéről van szó, ahol csak cigányok laknak.
Találkoztam ott a Roma kisebbségi Önkormányzat elnökével. Elmondta,
hogy 9 éve van ezen a poszton és elérte azt, hogy az ott lakóknak van
munkája.
Azt mondta nekik, ha nem dolgoznak akkor nem kapnak semmit, hallgatnak
rá, dolgoznak.
Felújították a Kápolnát, vannak misék, keresztelők. Szép, rendezett a
falurész, a támogatást arra használja amire kell.
Ő maga is reggeltől- estig dolgozik. Külön ovijuk van, ahova a gyerekek járnak.
Az ottani óvónő, aki nem roma, elmondta, hogy volt munka a gyerekkel
ill. nem is velük, inkább a szülőkkel,
mert odavitték mosdatlanul, éhesen a gyerekeket, eleinte az oviban
fürdették és mosták a gyerekek haját.
Addig mondta nekik, hogy ez nem az ovi dolga, míg elérte, hogy tisztán
rendesen mennek a gyerekek hozzájuk.
Ezt is saját szememmel láttam.

Szóval tanulságként elmondható, hogy van remény és megoldás.
Kellenek olyan emberek akikre hallgatnak, jó vezetőkre akik példával
járnak elől és kell a társadalom amely toleránsabb és segítőbb.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy felelősséget
vállaló szervezetek összefogása hozhat változást.

A EMBERI JOGI KONFERENCIÁNK BUDAPESTEN bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Tudtad?

Egy olyan civil szervezet  kapta tavaly a Nobel- békedíjat, amely az
atomfegyverek betiltásáért dolgozik.
Ő az ICAN nemzetközi szervezet, Genfi székhellyel.

„A 2007-ben alakult nemzetközi civil társadalmi koalíció célja, hogy
elérje az ENSZ által 1998-ban elfogadott
atomfegyverek tíltátásáról szóló egyezmény maradéktalan betartását.
A szervezetnek jelenleg 101 országban működik, ugyanezért a célért
küzdő társszervezete.

A Nobel-békedíj jelölő bizottsága azzal indokolta a döntést, hogy
napjainkban minden eddiginél nagyobb az atomfegyverek jelentette
fenyegetés,
miután egyre több ország próbál hozzájutni ehhez a technológiához,
illetve egyre több ország birtokol ilyen fegyvereket,
köztük külön említették Észak-Koreát.

A bizottság szerint az atomfegyverek léte súlyos fenyegetést jelent az
emberiség számára,
és a minden életforma számára a bolygónkon.”
/forrás: hu.euronews.com /

Azért tartom fontosnak megemlíteni ezt a hírt és kapcsolatba hozni az
Emberi Jogokkal, mert alapvető jogaink a békéért, életért és
szabadságért vannak.
Amennyiben az atomot rossz célra használják, akkor alapvetően és nagy
mértékben veszélyeztetik a létezésünket, életünket, fennmaradásunkat.
És nagyon bátor, bölcs dolog ez ellen tenni.
Úgy gondolom szintén példaértékű.

(…)
„Konfliktusmegelőzés

Annak megelőzőséhez, hogy a viszályok konfliktussá eszkalálódjanak, és
a konfliktusok megismétlődjenek,
fő eszközként szolgál a preventív diplomácia és a megelőző leszerelés.
A preventív diplomácia olyan akciót jelent, amely megakadályozza a
viszályok keletkezését és konfliktussá történő eszkalációját,
továbbá – bekövetkezésük után – korlátozza a konfliktusok terjedését.
Formája lehet közvetítés, békéltetés és tárgyalás.
A korai figyelmeztetés a megelőzés alapvető komponense. Az ENSZ gondos
figyelemmel kíséri a fejleményeket világszerte,
így észleli a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető eseményeket,
ezáltal lehetővé teszi, hogy a BT és a főtitkár megelőző lépéseket
tegyen.
A főtitkár követei és különleges képviselői közbenjárnak, és preventív
diplomáciát folytatnak világszerte.
Néhány viszály sújtotta helyen egy felkészült diplomatának a puszta
jelenléte megakadályozhatja a feszültség súlyosbodását.
Ezt a munkát gyakran regionális szervezetekkel együttműködve végzik. A
preventív diplomácia kiegészítője a megelőző leszerelés,
amely a kézi lőfegyverek számának csökkentésére törekszik a
konfliktusok által veszélyeztetett régiókban. El Salvadorban,
Libériában, Sierra Leonéban,
Kelet-Timoron és máshol ez maga után vonta a harcoló erők
leszerelését, valamint fegyvereiknek az összegyűjtését és
megsemmisítését az átfogó békeszerződés részeként.
A tegnap fegyvereinek a megsemmisítése megakadályozza használatukat a
jövő háborújában.”
/forrás: menszt.hu ,Alapvető tények az ENSZ-ről /

A NOBEL-BÉKEDÍJ az atomfegyverek betiltásáért bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

A Google egy korábbi irányelve:
„Google-nek „társadalmilag előnyös célokat kell szolgálni” ”

Miért írom ezt?

A Google nyolc éve kivonult a kínai piacról, azért, mert nem akarta a
cenzúra igényeket kiszolgálni, nem értett velük egyet.
A Kínában zajló cenzúra azóta sem változott, sőt még erősebb is lett.
A cenzúra minden olyan kifejezést tiltana ami az  emberi jogokkal a
demokráciával, a vallással vagy a tüntetésekkel kapcsolatos,
és minden olyan tartalmat, amit a kínai vezetés problémásnak tart.

Most van egy Dragonfly kódnevű projekt, az ezen dolgozó mérnököknek
elege lett a titoktartásból, és lelkiismereti okokra hivatkozva
kiszivárogtatták,
hogy min kell dolgozniuk, ami hatalmas botrányt kavart a Google körül.

„A keresőóriás több mint ezer alkalmazottja írta alá eddig a belső
tiltakozó levelet a tervezett kínai Google-kereső fejlesztése kapcsán,
amelyben a dolgozók nagyobb céges átláthatóságot követelnek, hogy
dönteni tudjanak a munkájuk következményéről
– jelentette a The New York Times a megszerzett levél alapján. Az
aláírók szerint a Google hajlandósága, hogy megfeleljen a kínai
cenzúra követelményeinek,
komoly erkölcsi és etikai kérdéseket vet fel, de meglátásuk alapján
jelenleg nem rendelkeznek elegendő információval,
hogy etikusan tájékozott döntéseket tudjanak hozni a munkájukról vagy
a projektjeikről.
A céges belső rendszerben terjedő levelet eddig nagyjából 1400 dolgozó
írta alá a The New York Times három egymástól független, meg nem
nevezett forrása szerint.”
/forrás: hwsw.hu /

A belső levélben a dolgozók nagyobb átláthatóságot akarnak, a
folyamatok tisztábbá és egyértelműbbé tételét követelik.
Tudni akarják, hogy mit építenek. A munkavállalók a céges termékek
etikai felülvizsgálatában is részt követelnek maguknak,
továbbá olyan külső képviselők kinevezését is kérik, akik biztosítani
tudják a vitatott projektek kapcsán az átláthatóságot,
valamint az etikai értékelések nyilvánosságra hozatalát. A helyzetet a
levél „sárga kódnak” nevezi,
ami a mérnökök szóhasználata szerint több különböző csapatokat
egyformán érintő, kritikus problémát jelent.

Korábban volt egy katonai drónfelvételeket elemző projekt ami hasonló
etikai kérdést vetett fel a munkavállalókban,
amelyre szintén tiltakozó levéllel, sőt többen fel is mondtak. A
mérnökök nyomására a vállalat akkor megígérte,
hogy nem hosszabbítja meg a problémás projekt szerződését. és még hét
irányelvet is közzétett a jövőbeli mesterséges intelligenciát
alkalmazó feladatokkal kapcsolatban.

Nyilván kínai piac túl vonzó ahhoz, hogy a Google figyelmen kívül
hagyja a lehetőségeket. Kérdés milyen áron tud jelen lenni?

Ez azért is fontos kérdés, mert a Google egy olyan vállalat ami
átlátható akart lenni a munkavállalói számára és megválaszolja minden
kérdésüket.

Ami még ennél is fontosabb, hogy egy olyan Kínában, aki az ENSZ
tagállama a kezdetek óta, hogyan fordulhat elő, hogy az emberi
jogokkal, demokráciával, vallással kapcsolatos tartalmakat nem
kívánatosnak tekintenek?

Bencs Zsuszanna

A GOOGLE ÉS AZ EMBERI JOGOK bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.