„Elsőként íróként, de mint kiderült nyugdíjas pedagógusként is csodálatosan tartalmas délelőtt volt. Köszönöm, Nagyon elégedett vagyok a konferenciával. Az előadók maximális szakismeretének EMBERI hangja. Miután az előadók csillagos ötösét jeleztem, kiemelem a szervezés, együttműködés, műsorvezetés szintén csillagos ötös.”

„Szeretnék jobb, hatékonyabb munkát végezni, ezért jöttem el erre a konferenciára. Gyermekvédelmi területen dolgozom. Elégedett vagyok a konferenciával. Jó volt, hogy különböző típusú szempontból közelítettek meg kérdéseket, illetve hogy a meghívott előadók hitelességet képviseltek. Tetszett a kerekasztal beszélgetés, illetve mindent külön értékeltem, aminek gyakorlati hasznát vehetem a munkám során.”

„Védőnő vagyok, érdekelnek az emberi jogok és a gyermekvédelem, ezért jöttem el erre a konferenciára, amivel nagyon elégedett vagyok. A legjobban az tetszett, hogy hangsúlyozták a jogokon kívül az emberséges látásmódot és az egyén felelősségét. Suhai Niki és Molnár István Jenő előadásai kiemelkedőek voltak. Ez a rendezvény a védőnői konferenciákhoz mérve full extrás volt.”

„Óvodapedagógusként, gyermekvédelmi szakemberként, pedagógiai előadóként, tanácsadóként és meseterapeutaként, gyermekkori traumák, párkapcsolati abúzus után legfontosabb mások segítése, a kollégák szemének felnyitása és a szülői edukáció. Nagyon elégedett vagyok ezzel a konferenciával. Az őszinteség és a cselekvőképesség jelentősége és jelenléte szerte a különböző szakterületeken tetszett a legjobban a rendezvény során. Minden nagyon magas színvonalú volt.”

„Szaktanácsadóként tartottam előadást, beszélgetőkört az emberi jogokról. Egy ifjúsági és gyermekönkormányzat felnőtt segítőjeként a segítés az őket feszítő kérdések esetleges megválaszolása miatt jöttem el erre a rendezvényre, amivel nagyon elégedett vagyok. Minden tetszett. A helyszín, a catering, DE az előadások, a hangulat, a közös érdeklődés is. A saját példa megosztása és az érzékenyítés részek tetszettek kiemelkedően. Várok információt örömmel!” – Gyermekjóléti Szolgálat képviselője

„Családsegítőként találkozom bántalmazó és bántalmazott szülőkkel és gyermekekkel. Szeretném ezt jobban felismerni, kezelni a munkám során, ezért jöttem el erre a konferenciára. A műsorvezetés, az előadók szakmai hozzáértése, az előadások összeszedettsége tetszett a legjobban. Minden rendben volt!”

„Nagyon elégedett vagyok ezzel a konferenciával. A hasznos tanácsok, jó történetek és a szuper hangulat tetszettek a legjobban. Farkas Boglárka és a volt rendőr, edző előadásai kiemelkedőek voltak számomra.”

„Magam is szociális szakember vagyok, és nevelőszülő, ezért jöttem el erre a konferenciára, amivel nagyon elégedett vagyok. Minden tetszett. A Full Anyuu mozgalmat ismerem, de minden előadó fantasztikus volt. Kérem, folytassák ez a vonalat!”

„Az intézményen belüli gyermekvédelmi feladatok miatt érkeztem erre a konferenciára. A jelek észrevétele is motivált. Nagyon elégedett vagyok a rendezvénnyel. Az őszinte, nyílt kommunikáció tetszett a legjobban. Minden előadó felkészült és hiteles volt. Gratulálok a színvonalas rendezvényhez! Az előadások és a téma változatos megközelítése, az előadók inspiráló személyisége hozzájárult ehhez.”

„Az igazgatónőnktől értesültem erről a konferenciáról. Sok a szociálisan, vagy mentálisan rászoruló gyermek, stb. sajnos, ezért éreztem fontosnak eljönni. Nagyon elégedett vagyok a konferenciával. A személyes segítségnyújtás, az elkötelezett csodás előadók, civil szervezetek vezetői tetszettek a legjobban. Mindegyik programrész megrendítő, és tanulságos volt. Még tudatosabbá vált az összefogás jelentősége.”

„Gyermekjóléti alapellátásban dolgozom, a gyermekvédelem a hivatásom. Ezért jöttem el erre a konferenciára, amivel nagyon elégedett vagyok. A legjobban a felkészült, érdekfeszítő, érzékeny előadások tetszettek. Molnár Jenő és Robertina előadásai kiemelkedőek voltak számomra.”

„A saját tapasztalás miatt érkeztem és nagyon elégedett vagyok a konferenciával. Az elejétől a végéig katarzis volt.”

A A 2025-ös Gyermekvédelmi Konferencia résztvevőinek visszajelzései bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

 A közelgő emberi jogok világnapja alkalmából szervezett szakmai konferenciát a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország „Lásd meg, amit más nem lát” címmel 2025. november 29-én. A nyitó percekben már érezni lehetett: ez a nap nem a megszokott panelbeszédek ritmusát fogja követni. A konferencia hangulata olyan volt, mintha egy közös, mély lélegzetvételre gyűltek volna össze pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek és tenni akaró emberek.

Gyermekvédelmi Konferencia az emberi jogok világnapja alkalmából

Bódi Gábor, a program házigazdája nyitotta meg a napot, aki felidézte: a konferencia célja nem elméleti síkon beszélni a gyermekek biztonságáról, hanem kézzelfogható, valós eszközöket adni az emberi jogok felismeréséhez és érvényesítéséhez, különösen a családon belüli erőszak területén.

A szervezők hangsúlyozták: a program évek óta azon dolgozik, hogy az emberi jogok ne csupán könyvlapokon létezzenek, hanem a mindennapi együttélés alapértékeivé váljanak. A helyszínt idén is a Szcientológia Egyház biztosította társadalmi támogatásként.

Első előadóként egy olyan hölgy lépett a pódiumra, aki maga is átélt családon belüli súlyos bántalmazást gyermekkorában. Megrendítő őszinteséggel beszélt saját bántalmazói múltjáról és a lelki gyógyulás útjáról. Szavai megmutatták, milyen könnyen némul el egy áldozat, és hogyan képes a szeretet álcája mögé bújtatott manipuláció évekre meghatározni egy gyermek és később egy felnőtt életét.

Arról is beszélt, milyen hosszú évek teltek el úgy, hogy a külvilág felé a „minden rendben” maszkját viselte, miközben belül el nem mondott harag és fájdalom kavargott benne. Akkor indult el a lelki gyógyulás felé, amikor elkezdett hiteles információkat keresni és megdöbbenve szembesült az adatokkal: „megviselt, hogy ma Magyarországon minden ötödik nőt ér valamilyen bántalmazási forma”. A múlt feldogozásában fontos szerepet játszott az is, hogy ma már másokat támogat: prevenciós és edukációs képzéseket tart a NANE Egyesületben, miközben példamutató szeretetben él férjével és gyermekeivel.

Az elképesztő egyéni történet után a résztvevők egy rövid kisfilmen keresztül kaphattak impulzust a 29. emberi jogról, a Kötelességről.

Rajkay Emőke, a Fiatalok az emberi jogokért Magyarország vezetője a társadalom egyik legsúlyosabb problémájáról beszélt: arról, hogy miközben az emberi jogok a civilizáció alapjai, az emberek 95%-a csak egy-kettőt tud felsorolni. Majd hozzátette egy példával, amely az egész közönséget elgondolkodtatta: amikor egy gyerek megalázza a másikat, és azt mondja „szólásszabadság van”, az nem a jog érvényesítése, hanem a jog félreértése.

„Tehát mi emberek vagyunk azok, akik a józan ész segítségével el tudjuk dönteni, hogy mi helyes és mi nem” – mutatott rá Emőke.

Ez a gondolat pedig egy olyan ember életében vált sorsfordítóvá, aki gyerekként, testközelből tapasztalta meg ahogy a fehér kisebbség elnyomta a fekete többségi lakosokat: Mary Shuttleworth, dél-afrikai pedagógus azért hozta létre a Fiatalok az Emberi Jogokért szervezetet, hogy a gyerekek már fiatalon megtanulják, mi a helyes és mi nem. Az alapítvány ennek érdekében olyan oktatási eszközöket dolgozott ki, amely gyakorlati tanórákkal, plakátokkal, kisfilmekkel és könnyen értelmezhető feladatokkal világszerte ingyenesen segíti a pedagógusok munkáját.

A gyerekek visszajelzései pedig bizonyíték a módszer hatékonyságára: „megvédem a gyengéket”, „nem fogok rossz dolgokat csinálni”, „többet segítek és jobban odafigyelek az emberekre”, „harcolni fogok az igazságtalanság ellen”.

A harmadik előadó, Dr. Molnár István Jenő Phd., aki több évtizedes bűnmegelőzési tapasztalattal, rendőri múlttal és jogi háttérrel pontosan látja a rendszer gyenge pontjait. Egy egyszerű, mégis erős képet hozott: vannak dolgok, amikre nem tudunk hatni, például a teljes intézményrendszer működésére, de van egy „befolyásolási körünk”: ha mi magunk máshogy viselkedünk, máshogy gondolkodunk, azzal nagyon is sokat tehetünk a gyerekekért.

Külön kitért a szülők helyzetére is, akikre a 21. századi információáradat és teljesítménykényszer hatalmas terhet tesz: „nincsenek könnyű helyzetben ma a szülők”, és gyakran fáradt, bizonytalan szülő találkozik a fáradt, bizonytalan gyerekkel. A bullying kapcsán kiemelte, hogy a bántalmazó gyerekek többsége nem „gonosznak született”, hanem figyelem- és odafordulás hiányból, rossz mintákból indul: hatalmi egyensúlytalanság, kiközösítés, online térben eldurvuló kommunikáció mind ebből ered. A megoldás szerinte nem a szigorítás, hanem az emberi kapcsolódás: „én azt gondolom, hogy a bűnmegelőzés legfontosabb eszköze a kommunikáció”, és hozzátette, hogy az értékek átadásához elengedhetetlen a felnőttek felelőssége: „példamutatás nélkül nem lehetséges.”

2025. November 29-én került megrendezésre a „Lásd meg, amit más nem lát” című szakmai konferencia Budapesten

A délelőttöt, Réder Robertina zárta, aki védőnőként elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek a szülők viselkedéséből tanulnak: „a gyerekek soha nem azt csinálják, amit mondunk nekik, de szinte mindig azt csinálják, amit látnak tőlünk”, és ez akár évtizedek múlva is visszaköszön az életükben. Hangsúlyozta, hogy „az egyetlen biztos tőkém a tudásom”, ezért folyamatosan tanul, és már hallgatóként, majd oktatóként is látta, milyen erős összefüggés van a táplálkozás, a gyermek testi-lelki állapota és viselkedése között. Úgy fogalmazott: „nagyon nagy szükség van arra, hogy jó védőnők legyenek”, mert a bántalmazás sokszor rejtve marad, miközben a védőnő az, aki a család életébe valódi bepillantást kap: látja a fizikai, érzelmi, elhanyagoló és akár szexuális bántalmazás közvetett jeleit is, a gyerek indokolatlan félelmeit, sírásait, alvás- és evészavarait, vagy éppen azt, amikor „belelép a jó kisgyerek szerepbe”, hogy elfedje a bajt. Emlékeztetett: ha a szülő nem biztosítja a gyerek jogait, „akkor nem ő képviseli a gyermek érdekeit, hanem akkor én vagyok ott, akinek muszáj ezt megtennie”.

A házigazda ebéd előtt bejelentette, hogy országos aláírásgyűjtés indul annak érdekében, hogy az emberi jogok részletes oktatása bekerüljön a közoktatásba. Hangsúlyozta, hogy jelen pillanatban „nagyon sok olyan történetet hallottunk, ami azonnali tűzoltásról szól”, de a valódi változást akkor lehet elérni, ha megalapozzuk a jövőt. Arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák aláírásukkal a kezdeményezést, mert a cél „25.000 aláírás”.

A délutánt Suhai Niki, a FullAnyuuuu Mozgalom alapítója indította, aki 400 önkéntessel több mint 2000 nőt segített ki bántalmazó kapcsolatból. A FullAnyuuuu Mozgalom azért vált ennyire nélkülözhetetlenné, mert ahogy Niki fogalmazott: „bíznak bennünk, mert mi nemcsak az üveg palotából beszélünk, hanem megfogjuk az áldozatok kezét, megfogjuk a lelküket és bizony néha a pénztárcájukat is, és megnöveljük azt, próbáljuk a normális szintre hozni.”

Előadásában arra is kitért, hogy a legsúlyosabb abúzus is történhet látszólag „rendezett”, szeretetteljes családi keretben. A bántalmazás sokszor láthatatlan, és egy „rossz gyerek” mögött gyakran elmondhatatlan történetek húzódnak meg. Rámutatott, hogy a gyerekek nem panaszkodnak, hanem tünetekben beszélnek, hangsúlyozta, hogy minden gyerek számít, és minden felnőttnek felelőssége van abban, hogy észrevegye a csendből kiáltó jelzéseket.

Ezután Barsi Klára családspecialista és tanácsadó következett, aki több mint húsz év tapasztalatával beszélt arról, hogyan viszünk tovább generációkon át olyan mintákat, amelyekből gyakran csak tudatos munkával lehet kilépni és hangsúlyozta: a kommunikációs technikák, amelyeket megtanult és tanít, valódi változásokat hozhatnak egy gyerek életében.

Véleménye szerint a pedagógusok, edzők és segítő szakemberek sokkal nagyobb hatással vannak a gyerekekre, mint hinnék, akár azzal is, hogy felismerik a jeleket és megtalálják a megfelelő szakembert. A kommunikáció szerinte kulcsfontosságú: először meg kell szerezni a figyelmét annak, akivel a gyerek kapcsolatba lép, és meg kell érteni, hogy sokszor a gyerek nem azért hallgat, mert nem tudja a választ, hanem mert „egy traumát játszik le magában”. Klára arra bátorított minden jelenlévőt, hogy merjenek tanulni és tenni a változásért: „fantasztikus, hogy itt vagytok és erről hajlandóak vagytok tanulni… hogy kevesebb szenvedés legyen a gyerekeknél, a családokban.”

A nap végén kerekasztal-beszélgetésre hívta a házigazda a szakembereket: A FullAnyuuuu Mozgalom vezetőjét Suhai Nikit, a védőnő Réder Robertinát és Dr. Molnár István Jenőt. Őszintén beszéltek a jelzőrendszer késlekedéséről, a szakemberek túlterheltségéről, a szülők információs zavaráról és arról, hogy a gyerekek gyakran nincsenek tisztában saját vagy mások jogaival. Mégis volt a beszélgetésben valami reményteli: a résztvevők nem hárították át a felelősséget egy távoli „rendszerre”, hanem elismerték, hogy a változás bennük kezdődik. Abban, ahogyan másnap bemennek dolgozni, meghallgatnak egy anyát, felismernek egy gyanús jelet egy gyermeknél, és nem félnek megtenni a szükséges lépést.

A zárógondolat közös volt, a megoldás nem egyetlen nagy reform, hanem sok kicsi, következetes cselekedet: a szülőé, aki mer kérdezni; a tanáré, aki mer jelezni; a védőnőé, aki mer szólni; a szakemberé, aki mer felelősséget vállalni.

Ahogy a konferencia lezárult, a résztvevők nemcsak információkkal, hanem felismerésekkel tértek haza: az emberi jogok nem elvont fogalmak, az emberi jogok mi magunk vagyunk, a döntéseink, a figyelmünk és a bátorságunk.

A Amikor a csend jelez – a gyermekvédelem valódi (h)arc bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Az UNICEF-nél hiszünk abban, hogy a felelősségvállalás és a tudatos jövőépítés a jogok ismeretéből fakad. Ha a gyerekek megismerik jogaikat, saját jogaikon keresztül tapasztalják meg az őket körülvevő világ működését.

„Tudjuk, hogy mások jogainak tiszteletben tartása a minket megillető jogok megismerésével kezdődik. Így tanulják meg a gyerekek, hogy a saját jogaik odáig tartanak,
ahol a másik jogai kezdődnek.”
/forrás: UNICEF Magyarország / UNICEF az ENSZ gyermekalapja.

Korábbi írásunkban volt már szó a gyerekek jogairól, de a téma olyan, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni!

A gyermekjogok rövid története; érdekesség, hogy előbb létezett, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata…

1924

A gyermekek bántalmazástól és kizsákmányolástól való védelmére irányuló erőfeszítések már a XIX. században kezdődtek.
Ebben az időben a gyermekeket általában szüleik tulajdonának
tekintették egészen a nagykorúságuk eléréséig. Az I. világháborút követően, látva a Balkán országaiban és Oroszországban a menekült gyerekek katasztrofális helyzetét, a brit Eglantyne Jebb (a máig működő nemzetközi gyermekjogi szervezet, a Save the Children alapítója) külön szabálygyűjteményt dolgozott ki.
Ez volt a Gyermekek Chartája, melyet a Népszövetség 1924-ben fogadott el, és a Genfi Nyilatkozat Néven vált ismertté.
A Népszövetség 1946-os feloszlásával elvesztette jogi alapját.

1948

Az ENSZ Közgyűlése 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely mérföldkő az emberi jogok elismerése vonatkozásában, azonban csupán néhány, kifejezetten a gyermekek javát – különösen a védelmüket –
szolgáló rendelkezést tartalmaz.

1959

Az ENSZ többéves előkészítést követően 1959. november 20-án újabb nyilatkozatot fogadott el a gyermekek jogairól.
Azóta november 20-a a gyermekek jogainak világnapja. (…)

Az 1959-es nyilatkozaton túl még számos emberi jogi és humanitárius jogi szerződésbe beépítették a gyermekeket érintő különleges rendelkezéseket, azonban hamar világossá vált, hogy a gyermekek jogaival kapcsolatban szükség lenne egy átfogó, a nemzetközi jog értelmében mindenkire nézve
kötelező érvényű nyilatkozatra.
Ezt az álláspontot erősítették a magas csecsemőhalandóságról, a nem megfelelő egészségügyi ellátásról, az alapfokú oktatás korlátozott lehetőségeiről szóló jelentések is. Aggasztó beszámolók érkeztek bántalmazott, és szexuális célra vagy veszélyes munkavégzésre használt gyermekekről, börtönben vagy egyéb nehéz körülmények között élő gyermekekről,
valamint fegyveres konfliktusok miatt menekültté vagy áldozattá vált gyermekekről.

1979

A Gyermekjogi egyezmény tervezetének kidolgozása 1979-ben, a Gyermekek Nemzetközi Évében kezdődött meg, melynek első tervezetét 1979-ben nyújtotta be a lengyel kormány az ENSZ Közgyűlésének, a Nemzetközi Év részeként. (…)

A lengyel kormány által benyújtott tervezet jelentősen módosult, és a hosszú tárgyalási folyamat során kibővült. Mielőtt a tervezetet benyújtották a Közgyűlés elé, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, valamint a Gazdasági és Szociális
Tanács alaposan megvizsgálta a szöveget annak érdekében, hogy egy olyan egyezmény szülessen, amely a sokféle nemzeti kulturális, politikai és gazdasági helyzetnek megfeleljen anélkül, hogy annak védelmi szintje csökkenne.
Ez a folyamat, melynek eredménye egy széles körben támogatott történelmi fontosságú Egyezmény megszületése, 10 év gondos munkájába telt.

1990-es évek

Kevesebb mint egy éven belül, 1990 szeptemberére 20 állam ratifikálta az egyezményt (köztük Magyarország is), mely ezáltal hatályba lépett.
Ugyanabban a hónapban az UNICEF és hat tagállam (Kanada, Egyiptom, Mali, Mexikó, Pakisztán és Svédország) kezdeményezésére New Yorkban megrendezésre került
a „Nemzetközi Csúcstalálkozó a Gyermekekért”. A csúcstalálkozó valamennyi államot az egyezmény elfogadására bátorított. 1990 végére 57 ország vált részes állammá.
1993-ban, a Bécsben megrendezett Emberi Jogokról Szóló
Világkonferencián kijelentették, hogy a cél a nyilatkozat egyetemes elfogadtatása 1995-re.

2014

2014 áprilisáig, a világ három országát leszámítva, valamennyi, 194 ország vált az egyezmény részesévé.
Bővebben olvashatsz az UNICEF Magyarország oldalán.

Hangsúlyos, hogy a gyerek a jövő nemzedéke, senki szempontjából nem mellékes, hogy mit kap a családban és társadalomban, miként tekintünk rá.
A család a legkisebb, ám nagyon fontos eleme a társadalomnak. Tehát otthon kezdődik a gyerek nevelése.
Fontos, hogy a szülő fedezni tudja gyermeke egészséges fejlődéséhez szükséges dolgokat.
Élelem, ruházat, oktatás. Nagyon fontos elem, viszont ennyiben nem merül ki a gyermek nevelése.
Mit is jelent a nevelés?

Fejlődés elősegítése. Egy személy, élőlény testi növekedésének
gondozása, lelki, szellemi, jellembeli fejlődésnek irányítása.

Irányító ráhatás; egy gyermek, fiatalember testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének elvszerű, tudatos és módszeres segítése, vezetése; elsősorban az ilyen célú erkölcsi ráhatás.
/wikiszotar.hu /

A gyermek gondozása, szellemi fejlődésének elősegítése a nevelés. Felismerni tehetségeit és segíteni, hogy kibontakoztathassa azokat. A gyerekek is emberek. Emberi bánásmódban kell részesülniük amibe a testi fenyítés, megalázás, leértékelés nem fér bele.

Miért mondom mindezt?

A gyermekbántalmazás 80%-át családon belül követik el, 41%-ban az apa, 38%-ban az anya a bántalmazó.

Sajnos a lakosság több mint fele, úgy gondolja, hogy a bántalmazás lehet nevelés célzatú.

Bár már a gyermekek bántalmazását hazánkban is törvény (1997. évi XXXI. Törvény, a Gyermekvédelmi Törvény) tiltja.

„A gyermekbántalmazás túlnyomó több­sége a családon belüli erőszak kategóriájába tartozik, a hazai gyermekvédelmi jelzőrendszer 2011-ben 7300 gyermek családon belüli bántalmazásáról szerzett tudomást.

A fizikai bántalmazás során a gyermek testi sérülést, károsodást, fájdalmat szen­ved el.

A legváltozatosabb formákban fordul elő, a legtöbb esetben nem
megfelelő „nevelési” módszerről van szó. A súlyo­sabb bántalmazási formák között fellelhető a verés, rugdosás, égetés, leforrázás, ledobás, fojtogatás, mérgezés, hogy csak néhányat említsek a változatos eszközökből.”

Érzelmi bántalmazás

Nehezen utolérhető bántalmazási formá­nak számító érzelmi bántalmazás súlyos károkat okozhat a gyermek személyiség­fejlődésében.

Az érzelmi bántalmazás tárgykörébe tar­tozik a megszégyenítés, állandó kritizálás, a gyermek semmibevétele, az értéktelenség sugalmazása vagy büntetéssel való fenye­getés, félelemben tartás. Ezekre sokszor nem derül fény, mivel a családban a
nevelés eszközeként szerepel, a gyermek, miután ebben a légkörben nő fel, sokáig nincs tisztában azzal, hogy ez másképp is lehetne. Ide tartozik még a kapcsolatoktól való megfosztás vagy bezárás mint büntetés.”
/ forrás: medicalonline.hu/

Nem tudom, csak gondolom, hogy figyeltél meg olyan helyzetet amikor a szülő bántalmazta gyermekét, akár tettleg akár szóban. Szó nélkül hagytad vagy tettél valamit?

Ne feledd kötelességeink is vannak egymás iránt és ez is egy olyan dolog, amikor igenis jogod és kötelességed tenni valamit,
akár egy jóindulatú figyelmeztetést a szülő vagy bántalmazó felé.

Tudd jogaidat, mert ezek mások jogai is.
És tudd, hogy betartattathatod azokat.

” Egy jóérzésű, kiegyensúlyozott felnőtt,
akinek a szívében szeretet és türelem van, valószínűleg
a legjobb terápia a gyerek számára.”

/ L.Ron hubbard, Az élet egy új nézőpontból c.könyvből /

Következő részben kitekintünk a társadalmi szintű nevelésre.

A GYERMEK A CSALÁDBAN ÉS TÁRSADALOMBAN 1. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Ideális e a helyzet vagy lehetne rajta javítani?
Kedves olvasó, ezt döntsd el az alapján amit megfigyelsz.

Segítségül pár adat.

Az ember 18 éves koráig tekintendő gyereknek és ez idő alatt kell,hogy
megkapja a kiteljesedéséhez
szükséges nevelést és érvényesüljenek jogai.
Amennyiben ez megvalósul úgy a gyerekből felelős és tudatos felnőtt
válik, aki építi és felvirágoztatja környezetét,
ezáltal boldog életet teremt saját maga és embertársai számára.

A gyerek már egészen kiskorától nem csak szüleire van bízva, hanem
óvodába, iskolába kerül és vannak gyerekek
akik szinte sosem élnek családban, hanem úgymond idegen felnőttekre
vannak bízva.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2017-es jelentéséből részletek.

„A jogalkotó a gyerekek fokozottabb védelme érdekében módosította a
Büntető Törvénykönyvet (Btk.),
így szigorodott a gyerekek sérelmére elkövetett
szexuáliserőszak-esetek szabályozása.
Ezen túlmenően 2017- től el kell tiltani a foglalkozásától és nem
vállalhat kiskorú közelében munkát az,
aki gyerekkel szemben követ el szexuális bűncselekményt. Ez a szabály
lehetővé teszi,
hogy az elítélt elkövetőket a lehetőségekhez mérten távol tartsuk a
gyerekektől, azonban sajnos tudnunk kell,
hogy a gyerekekkel szembeni szexuáliserőszak-esetek többsége rejtve
marad, az erőszaktevővel szemben sosem indul eljárás.

Hasonló Btk.-módosítás volt 2017-ben, hogy foglalkozástól való
eltiltás a „kiskorú veszélyeztetését” elkövető felnőttel szemben is
kiszabható
– itt azonban ez csak lehetőség a bíróságok számára, és nem kötelező,
ami miatt például ezek után is előfordulhat, hogy egy gyerekverő tanár
vagy a gyerekekkel szembeni rossz bánásmód miatt elítélt óvodai
gondozó, gyermekotthonban dolgozó felnőtt
a továbbiakban is vállalhat olyan munkát, amely során gyerekekkel
kerülhet kapcsolatba.
Az igazságszolgáltatás rendszerében jelenleg nem biztosított, hogy az
ilyen jellegű cselekményeket elkövetők
az eljárás során lehetőséget kapjanak arra, hogy megtanulják, mit
jelent a bántalmazó magatartás a gyerek számára, és hogyan kellene,
lehetne erőszak nélkül nevelni, gondozni egy gyereket. Ennek hiányában
viszont komoly az ismételt elkövetés kockázata.(…)”

„A családjukon kívül nevelkedő gyerekek jobb védelmét célozta 2017-ben
az is, hogy a gyermekjogi képviselők jogosítványai kiegészültek
azzal,
hogy a gyerekkel személyesen, négyszemközt találkozhatnak. Ez fontos
lehetőség a gyerekkel való bizalmi viszony kialakításában, azonban ki
kell emelni,
hogy a több mint 20 ezer családján kívül nevelkedő gyerek gyermekjogi
képviseletét 2017-ben – létszámbővítést követően is – csupán 23 fő
látta el. ”

Látható, hogy vannak lépések, törvénymódosítások. Viszont a lényeg
mindig, hogy bekerülnek e a gyakorlatba.
Kedves olvasó, ezt magad döntsd el az alapján amit megfigyelsz.

A Gyermekjogi egyezmény 3 fontos területet ölel fel.

1. Gondoskodás, ellátás
2. Védelem
3. Részvétel joga

Az 1. és 2. benne van a köztudatban.

És a részvétel joga?

ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezménye

12. cikk
A gyerekeknek joguk van arra, hogy megmondják, szerintük mi történjen,
amikor a felnőttek rájuk vonatkozó döntéseket hoznak,
és joguk van ahhoz is, hogy véleményüket figyelembe vegyék.

13. cikk
A gyerekeknek joguk van információhoz jutni és ezt másokkal megosztani
mindaddig,
hacsak az információ rájuk vagy másokra nézve nem káros.

(…)
„A diákok ugyanakkor többször kifejezték véleményüket a döntéshozók
előtt az oktatást érintő kérdésekben.
Három év után 2017 februárjában összeült az Országos Diákparlament,
ahol sűrűbb tanácskozásokat és oktatási reformokat kezdeményeztek.
A Független Diákparlament vezetésével ősszel tüntetések szervezése
kezdődött, mely azonban hamar politikai felhangot is kapott.”
/részlet a Hintalovon Alapítvány jelentéséből/

Demonstráció a jobb oktatásért

„A diákok kihangsúlyozták, hogy ne hagyják ki őket az oktatással
kapcsolatos döntésekből.”

„A felszólalók egyebek mellett azt hangsúlyozták, változásra van
szükség, és sürgették, hogy az oktatással kapcsolatos döntésekből
ne hagyják ki az érintetteket, vagyis a diákokat.”
Ország Olivér, a Független Diákparlament egyik szóvivője hozzátette:
évek óta próbálnak konstruktív javaslatokkal hozzájárulni ahhoz,
hogy korszerű oktatás legyen Magyarországon, a tudásuk versenyképes
legyen az európai diákokéval, és a pedagógusok hivatása újra
megbecsültté váljon.”

Nagy Blanka kecskeméti diák arról beszélt: az oktatási rendszer arra
nevel, hogy ha segítséget kérsz, ostoba vagy,
pedig a gyengébben teljesítőket felhúzni kellene, nem pedig megbélyegezni.

Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament képviselője úgy látta, ha
nem próbálnak beleszólni a közéletbe, a politika fog beleszólni az ő
életükbe.
Hangsúlyozta, sokan külföldre kényszerülnek, pedig senkinek nem
szabadna az „élhető oktatás” és a hazája között választania.”
/forrás: alon.hu/ MTI /

Ők élnek jogaikkal!

A kérdés viszont az, hogy meghallgattatik e mondanivalójuk, figyelembe
veszi e a társadalom?

A Gyermek jogairól szóló egyezmény 54 cikkből áll.
A 43.-54. cikkek arról szólnak, hogyan kell együttműködniük a
kormányoknak és a felnőtteknek annak érdekében,
hogy minden gyermek számára biztosítsák valamennyi jog érvényesülését.

Következtetésként levonható, hogy a jogok megvalósulása társadalmi
szintű felelősség.
Mi egyes emberek közösen vagyunk a társadalom és ha ismerjük saját
jogainkat és a gyermekekét,
akkor és csakis akkor tudunk érvényt szerezni azoknak és akkor tudjuk
őket betartani is.

A GYERMEK A CSALÁDBAN ÉS TÁRSADALOMBAN 2. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.