Az egyezmény alapjai:

A MA VAN A GYERMEKEK JOGAINAK VILÁGNAPJA bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Az UNICEF-nél hiszünk abban, hogy a felelősségvállalás és a tudatos jövőépítés a jogok ismeretéből fakad. Ha a gyerekek megismerik jogaikat, saját jogaikon keresztül tapasztalják meg az őket körülvevő világ működését.

„Tudjuk, hogy mások jogainak tiszteletben tartása a minket megillető jogok megismerésével kezdődik. Így tanulják meg a gyerekek, hogy a saját jogaik odáig tartanak,
ahol a másik jogai kezdődnek.”
/forrás: UNICEF Magyarország / UNICEF az ENSZ gyermekalapja.

Korábbi írásunkban volt már szó a gyerekek jogairól, de a téma olyan, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni!

A gyermekjogok rövid története; érdekesség, hogy előbb létezett, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata…

1924

A gyermekek bántalmazástól és kizsákmányolástól való védelmére irányuló erőfeszítések már a XIX. században kezdődtek.
Ebben az időben a gyermekeket általában szüleik tulajdonának
tekintették egészen a nagykorúságuk eléréséig. Az I. világháborút követően, látva a Balkán országaiban és Oroszországban a menekült gyerekek katasztrofális helyzetét, a brit Eglantyne Jebb (a máig működő nemzetközi gyermekjogi szervezet, a Save the Children alapítója) külön szabálygyűjteményt dolgozott ki.
Ez volt a Gyermekek Chartája, melyet a Népszövetség 1924-ben fogadott el, és a Genfi Nyilatkozat Néven vált ismertté.
A Népszövetség 1946-os feloszlásával elvesztette jogi alapját.

1948

Az ENSZ Közgyűlése 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely mérföldkő az emberi jogok elismerése vonatkozásában, azonban csupán néhány, kifejezetten a gyermekek javát – különösen a védelmüket –
szolgáló rendelkezést tartalmaz.

1959

Az ENSZ többéves előkészítést követően 1959. november 20-án újabb nyilatkozatot fogadott el a gyermekek jogairól.
Azóta november 20-a a gyermekek jogainak világnapja. (…)

Az 1959-es nyilatkozaton túl még számos emberi jogi és humanitárius jogi szerződésbe beépítették a gyermekeket érintő különleges rendelkezéseket, azonban hamar világossá vált, hogy a gyermekek jogaival kapcsolatban szükség lenne egy átfogó, a nemzetközi jog értelmében mindenkire nézve
kötelező érvényű nyilatkozatra.
Ezt az álláspontot erősítették a magas csecsemőhalandóságról, a nem megfelelő egészségügyi ellátásról, az alapfokú oktatás korlátozott lehetőségeiről szóló jelentések is. Aggasztó beszámolók érkeztek bántalmazott, és szexuális célra vagy veszélyes munkavégzésre használt gyermekekről, börtönben vagy egyéb nehéz körülmények között élő gyermekekről,
valamint fegyveres konfliktusok miatt menekültté vagy áldozattá vált gyermekekről.

1979

A Gyermekjogi egyezmény tervezetének kidolgozása 1979-ben, a Gyermekek Nemzetközi Évében kezdődött meg, melynek első tervezetét 1979-ben nyújtotta be a lengyel kormány az ENSZ Közgyűlésének, a Nemzetközi Év részeként. (…)

A lengyel kormány által benyújtott tervezet jelentősen módosult, és a hosszú tárgyalási folyamat során kibővült. Mielőtt a tervezetet benyújtották a Közgyűlés elé, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, valamint a Gazdasági és Szociális
Tanács alaposan megvizsgálta a szöveget annak érdekében, hogy egy olyan egyezmény szülessen, amely a sokféle nemzeti kulturális, politikai és gazdasági helyzetnek megfeleljen anélkül, hogy annak védelmi szintje csökkenne.
Ez a folyamat, melynek eredménye egy széles körben támogatott történelmi fontosságú Egyezmény megszületése, 10 év gondos munkájába telt.

1990-es évek

Kevesebb mint egy éven belül, 1990 szeptemberére 20 állam ratifikálta az egyezményt (köztük Magyarország is), mely ezáltal hatályba lépett.
Ugyanabban a hónapban az UNICEF és hat tagállam (Kanada, Egyiptom, Mali, Mexikó, Pakisztán és Svédország) kezdeményezésére New Yorkban megrendezésre került
a „Nemzetközi Csúcstalálkozó a Gyermekekért”. A csúcstalálkozó valamennyi államot az egyezmény elfogadására bátorított. 1990 végére 57 ország vált részes állammá.
1993-ban, a Bécsben megrendezett Emberi Jogokról Szóló
Világkonferencián kijelentették, hogy a cél a nyilatkozat egyetemes elfogadtatása 1995-re.

2014

2014 áprilisáig, a világ három országát leszámítva, valamennyi, 194 ország vált az egyezmény részesévé.
Bővebben olvashatsz az UNICEF Magyarország oldalán.

Hangsúlyos, hogy a gyerek a jövő nemzedéke, senki szempontjából nem mellékes, hogy mit kap a családban és társadalomban, miként tekintünk rá.
A család a legkisebb, ám nagyon fontos eleme a társadalomnak. Tehát otthon kezdődik a gyerek nevelése.
Fontos, hogy a szülő fedezni tudja gyermeke egészséges fejlődéséhez szükséges dolgokat.
Élelem, ruházat, oktatás. Nagyon fontos elem, viszont ennyiben nem merül ki a gyermek nevelése.
Mit is jelent a nevelés?

Fejlődés elősegítése. Egy személy, élőlény testi növekedésének
gondozása, lelki, szellemi, jellembeli fejlődésnek irányítása.

Irányító ráhatás; egy gyermek, fiatalember testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének elvszerű, tudatos és módszeres segítése, vezetése; elsősorban az ilyen célú erkölcsi ráhatás.
/wikiszotar.hu /

A gyermek gondozása, szellemi fejlődésének elősegítése a nevelés. Felismerni tehetségeit és segíteni, hogy kibontakoztathassa azokat. A gyerekek is emberek. Emberi bánásmódban kell részesülniük amibe a testi fenyítés, megalázás, leértékelés nem fér bele.

Miért mondom mindezt?

A gyermekbántalmazás 80%-át családon belül követik el, 41%-ban az apa, 38%-ban az anya a bántalmazó.

Sajnos a lakosság több mint fele, úgy gondolja, hogy a bántalmazás lehet nevelés célzatú.

Bár már a gyermekek bántalmazását hazánkban is törvény (1997. évi XXXI. Törvény, a Gyermekvédelmi Törvény) tiltja.

„A gyermekbántalmazás túlnyomó több­sége a családon belüli erőszak kategóriájába tartozik, a hazai gyermekvédelmi jelzőrendszer 2011-ben 7300 gyermek családon belüli bántalmazásáról szerzett tudomást.

A fizikai bántalmazás során a gyermek testi sérülést, károsodást, fájdalmat szen­ved el.

A legváltozatosabb formákban fordul elő, a legtöbb esetben nem
megfelelő „nevelési” módszerről van szó. A súlyo­sabb bántalmazási formák között fellelhető a verés, rugdosás, égetés, leforrázás, ledobás, fojtogatás, mérgezés, hogy csak néhányat említsek a változatos eszközökből.”

Érzelmi bántalmazás

Nehezen utolérhető bántalmazási formá­nak számító érzelmi bántalmazás súlyos károkat okozhat a gyermek személyiség­fejlődésében.

Az érzelmi bántalmazás tárgykörébe tar­tozik a megszégyenítés, állandó kritizálás, a gyermek semmibevétele, az értéktelenség sugalmazása vagy büntetéssel való fenye­getés, félelemben tartás. Ezekre sokszor nem derül fény, mivel a családban a
nevelés eszközeként szerepel, a gyermek, miután ebben a légkörben nő fel, sokáig nincs tisztában azzal, hogy ez másképp is lehetne. Ide tartozik még a kapcsolatoktól való megfosztás vagy bezárás mint büntetés.”
/ forrás: medicalonline.hu/

Nem tudom, csak gondolom, hogy figyeltél meg olyan helyzetet amikor a szülő bántalmazta gyermekét, akár tettleg akár szóban. Szó nélkül hagytad vagy tettél valamit?

Ne feledd kötelességeink is vannak egymás iránt és ez is egy olyan dolog, amikor igenis jogod és kötelességed tenni valamit,
akár egy jóindulatú figyelmeztetést a szülő vagy bántalmazó felé.

Tudd jogaidat, mert ezek mások jogai is.
És tudd, hogy betartattathatod azokat.

” Egy jóérzésű, kiegyensúlyozott felnőtt,
akinek a szívében szeretet és türelem van, valószínűleg
a legjobb terápia a gyerek számára.”

/ L.Ron hubbard, Az élet egy új nézőpontból c.könyvből /

Következő részben kitekintünk a társadalmi szintű nevelésre.

A GYERMEK A CSALÁDBAN ÉS TÁRSADALOMBAN 1. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Ideális e a helyzet vagy lehetne rajta javítani?
Kedves olvasó, ezt döntsd el az alapján amit megfigyelsz.

Segítségül pár adat.

Az ember 18 éves koráig tekintendő gyereknek és ez idő alatt kell,hogy
megkapja a kiteljesedéséhez
szükséges nevelést és érvényesüljenek jogai.
Amennyiben ez megvalósul úgy a gyerekből felelős és tudatos felnőtt
válik, aki építi és felvirágoztatja környezetét,
ezáltal boldog életet teremt saját maga és embertársai számára.

A gyerek már egészen kiskorától nem csak szüleire van bízva, hanem
óvodába, iskolába kerül és vannak gyerekek
akik szinte sosem élnek családban, hanem úgymond idegen felnőttekre
vannak bízva.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2017-es jelentéséből részletek.

„A jogalkotó a gyerekek fokozottabb védelme érdekében módosította a
Büntető Törvénykönyvet (Btk.),
így szigorodott a gyerekek sérelmére elkövetett
szexuáliserőszak-esetek szabályozása.
Ezen túlmenően 2017- től el kell tiltani a foglalkozásától és nem
vállalhat kiskorú közelében munkát az,
aki gyerekkel szemben követ el szexuális bűncselekményt. Ez a szabály
lehetővé teszi,
hogy az elítélt elkövetőket a lehetőségekhez mérten távol tartsuk a
gyerekektől, azonban sajnos tudnunk kell,
hogy a gyerekekkel szembeni szexuáliserőszak-esetek többsége rejtve
marad, az erőszaktevővel szemben sosem indul eljárás.

Hasonló Btk.-módosítás volt 2017-ben, hogy foglalkozástól való
eltiltás a „kiskorú veszélyeztetését” elkövető felnőttel szemben is
kiszabható
– itt azonban ez csak lehetőség a bíróságok számára, és nem kötelező,
ami miatt például ezek után is előfordulhat, hogy egy gyerekverő tanár
vagy a gyerekekkel szembeni rossz bánásmód miatt elítélt óvodai
gondozó, gyermekotthonban dolgozó felnőtt
a továbbiakban is vállalhat olyan munkát, amely során gyerekekkel
kerülhet kapcsolatba.
Az igazságszolgáltatás rendszerében jelenleg nem biztosított, hogy az
ilyen jellegű cselekményeket elkövetők
az eljárás során lehetőséget kapjanak arra, hogy megtanulják, mit
jelent a bántalmazó magatartás a gyerek számára, és hogyan kellene,
lehetne erőszak nélkül nevelni, gondozni egy gyereket. Ennek hiányában
viszont komoly az ismételt elkövetés kockázata.(…)”

„A családjukon kívül nevelkedő gyerekek jobb védelmét célozta 2017-ben
az is, hogy a gyermekjogi képviselők jogosítványai kiegészültek
azzal,
hogy a gyerekkel személyesen, négyszemközt találkozhatnak. Ez fontos
lehetőség a gyerekkel való bizalmi viszony kialakításában, azonban ki
kell emelni,
hogy a több mint 20 ezer családján kívül nevelkedő gyerek gyermekjogi
képviseletét 2017-ben – létszámbővítést követően is – csupán 23 fő
látta el. ”

Látható, hogy vannak lépések, törvénymódosítások. Viszont a lényeg
mindig, hogy bekerülnek e a gyakorlatba.
Kedves olvasó, ezt magad döntsd el az alapján amit megfigyelsz.

A Gyermekjogi egyezmény 3 fontos területet ölel fel.

1. Gondoskodás, ellátás
2. Védelem
3. Részvétel joga

Az 1. és 2. benne van a köztudatban.

És a részvétel joga?

ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezménye

12. cikk
A gyerekeknek joguk van arra, hogy megmondják, szerintük mi történjen,
amikor a felnőttek rájuk vonatkozó döntéseket hoznak,
és joguk van ahhoz is, hogy véleményüket figyelembe vegyék.

13. cikk
A gyerekeknek joguk van információhoz jutni és ezt másokkal megosztani
mindaddig,
hacsak az információ rájuk vagy másokra nézve nem káros.

(…)
„A diákok ugyanakkor többször kifejezték véleményüket a döntéshozók
előtt az oktatást érintő kérdésekben.
Három év után 2017 februárjában összeült az Országos Diákparlament,
ahol sűrűbb tanácskozásokat és oktatási reformokat kezdeményeztek.
A Független Diákparlament vezetésével ősszel tüntetések szervezése
kezdődött, mely azonban hamar politikai felhangot is kapott.”
/részlet a Hintalovon Alapítvány jelentéséből/

Demonstráció a jobb oktatásért

„A diákok kihangsúlyozták, hogy ne hagyják ki őket az oktatással
kapcsolatos döntésekből.”

„A felszólalók egyebek mellett azt hangsúlyozták, változásra van
szükség, és sürgették, hogy az oktatással kapcsolatos döntésekből
ne hagyják ki az érintetteket, vagyis a diákokat.”
Ország Olivér, a Független Diákparlament egyik szóvivője hozzátette:
évek óta próbálnak konstruktív javaslatokkal hozzájárulni ahhoz,
hogy korszerű oktatás legyen Magyarországon, a tudásuk versenyképes
legyen az európai diákokéval, és a pedagógusok hivatása újra
megbecsültté váljon.”

Nagy Blanka kecskeméti diák arról beszélt: az oktatási rendszer arra
nevel, hogy ha segítséget kérsz, ostoba vagy,
pedig a gyengébben teljesítőket felhúzni kellene, nem pedig megbélyegezni.

Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament képviselője úgy látta, ha
nem próbálnak beleszólni a közéletbe, a politika fog beleszólni az ő
életükbe.
Hangsúlyozta, sokan külföldre kényszerülnek, pedig senkinek nem
szabadna az „élhető oktatás” és a hazája között választania.”
/forrás: alon.hu/ MTI /

Ők élnek jogaikkal!

A kérdés viszont az, hogy meghallgattatik e mondanivalójuk, figyelembe
veszi e a társadalom?

A Gyermek jogairól szóló egyezmény 54 cikkből áll.
A 43.-54. cikkek arról szólnak, hogyan kell együttműködniük a
kormányoknak és a felnőtteknek annak érdekében,
hogy minden gyermek számára biztosítsák valamennyi jog érvényesülését.

Következtetésként levonható, hogy a jogok megvalósulása társadalmi
szintű felelősség.
Mi egyes emberek közösen vagyunk a társadalom és ha ismerjük saját
jogainkat és a gyermekekét,
akkor és csakis akkor tudunk érvényt szerezni azoknak és akkor tudjuk
őket betartani is.

A GYERMEK A CSALÁDBAN ÉS TÁRSADALOMBAN 2. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.