Oktatói anyagunk leginkább a 14 éves kortól a 21 éves korig szól.  Lehetőség vannak arra, hogy mi látogassuk meg az iskolákat és tartsunk ingyenes előadásokat, ebben az esetben alkalmazkodunk az iskola által megadott időkerethez.

A másik lehetőség, hogy egy bemutatkozó előadás után az iskola megkapja az ingyenes oktatói kézi könyvünket, amelyben 11 tanóra pontos vázlata található és könnyedén beépíthető egy társadalomismeret órába, egy etika vagy erkölcstan órába.

Természetesen az anyag felhasználást maximálisan a pedagógusra bízzuk. Mi csak keretet adunk a könnyebb alkalmazhatóság érdekében.

A Imádjuk ezt csinálni! bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

4 emberi jogi óra, 2 iskolában, 5 osztálynak.

A Mik az emberi jogok előadás 45 percben bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

A Mi az első szó, ami az emberek eszébe jut, ha azt hallják „emberi jogok”? Te mire tippelsz? bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Az egyezmény alapjai:

A MA VAN A GYERMEKEK JOGAINAK VILÁGNAPJA bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Egy összefoglalót és tanulságokat szeretnék adni a Béke világnapja
alkalmából megrendezett
„Hogyan segítsük a Roma fiatalokat” konferenciáról, ami a Fiatalok az
Emberi Jogokért Magyarország szervezésében jött létre szeptember 26-án.

Felszólaltak például:
– Setét Jenő Ide tartozunk Egyesület
– Nyári Pál Karaván Művészeti Alapítvány
– Horváth Ferenc Roma Rendőrök Országos Egyesülete
– Pásztor Eszter Freskófalu megálmodója
– Miklovicz Attila Szcientológia Egyház elnöke
– Gaján Éva Alkalmazott Oktatástan
– Rajkay Emőke Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország

Pár adat ami elhangzott a konferencián:
A romák 52%-a találkozott már diszkriminációval munkakeresés során.
A cigányok pusztán 1 százalékának van diplomája annak ellenére, hogy a
tapasztalat azt mutatja, hogy nem buták a cigány gyerekek.
10 roma emberből 4 végzi el az általános iskolát, és 2 érettségizik le.
10 munkaképes roma emberből 4 dolgozik, de ezek közül 2 közmunkásként.

Az Ide tartozunk Egyesület vezetője azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet
identitása az oktatással kezdődik.
A magyar diákoknak megtanítják az iskolában, hogy mire legyen büszke,
mit tettek a magyarok.
A romákról ugyanakkor nem tanítanak semmit, holott a legnagyobb
nemzet, amely együtt él a magyarokkal.
Kiemelte azt is, hogy a rasszizmus felszámolása mennyire fontos lenne.
Rendszeresen megrendezik a Roma büszkeségnapot.

A Karaván Művészeti Alapítvány egy színészképző stúdiót működtet –
Kaposváron és Budapesten – elsősorban színészetben tehetséges roma,
valamint minden olyan gyermek és fiatal számára, akik mögött nincs meg
a szükséges támogató háttér képességeik kibontakoztatásához.
Náluk felvételi van, tényleg a valóban tehetségesek és elkötelezettek
tudnak náluk tanulni ingyen.
Ez a kezdeményezés igazán értékes és hasznos elfoglaltságot ad a gyerekeknek.

A Roma Rendőrök Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy céljai
elérése során milyen nehézségekbe ütközött,
miközben hidat próbált emelni romák és rendőrök között, hogy ezzel a
hátrányos helyzetű roma etnikum társadalmi esélyegyenlőségét
elősegítse.
Elmondta, hogy 2008-ban találkozott először a Fiatalok az Emberi
Jogokért Alapítvánnyal, és ekkor újragondolta egyesülete
tevékenységét,
és rájött, hogy ezen a programon keresztül is sokat tud a roma
fiataloknak segíteni, hiszen egy nemzedék jövője mindig a fiatalságban
rejlik.
Munkájuk során 4 000 gyermeket világosítottak fel az emberi jogokról,
drogmegelőzésről, családügyi dolgokról.

A bódvalenkei freskó falu megálmodója kiemelte, hogy egy ideig
Afrikában is élt, és azt látja, hogy az Afrikában élő szegények sorsa
jobb,
mint a borsodi cigányságé, mert bár a mély szegénység közös, de
legalább ott nincsen diszkrimináció.
Csodálatosak a roma festőművészek alkotásai a bódvalenkei házak homlokzatán.

Mi lehet megoldás erre az egész társadalmat érintő problémára?

Az Alkalmazott Oktatástan elnöke ezt mondta: „Én hiszek benne, hogy a
jó oktatás az az eszköz,
amin keresztül ezt a társadalmat fel lehet emelni.”
Egy olyan, tanulást elősegítő programot mutatott be a résztvevőknek,
amit egy nagyon nagy százalékban roma fiatalokból álló iskolában,
sikeresen végeztek el.
Egy falusi iskolában végrehajtott programon nagy hatékonysággal tudták
javítani a gyermekek szövegértési és olvasási képességét,
egy ugyancsak roma pedagógus bevonásával.
Erről videót is láthattunk.

Rajkay Emőke, a rendezvény főszervezője, a Fiatalok az Emberi Jogokért
Magyarország vezetője beszélt arról,
hogy ma az alapvető emberi jogok oktatása Magyarországon nem része a
tantervnek.
Ezért Magyarországon alacsony a jogtudatosság. Az utcán végzett
felvilágosító munka során ugyanis azt tapasztalták,
hogy az emberek 70 százaléka hallott már azokról a szavakról, hogy
emberi jogok, de ha megkérdezik őket,
hogy mik ezek, akkor kiderül, hogy nincs bővebb információjuk róluk.
Ha az emberekben tudatosítjuk ezeket a jogokat, akkor ráébreszthetjük
őket arra, hogy a faji megkülönböztetésnek és előítéleteknek nincs
helye a társadalomban,
és ez nagyobb összetartást hozna létre Magyarországon.

Itt kulcsszó, az összetartás.

Az Egyetemes Emberi Jogok első pontja, hogy: „Mindannyian szabadnak
és egyenlőnek születtünk.”
A második pontja, hogy:”Nincs megkülönböztetés.”

Összességében elmondható, hogy előítéletmentességre, összefogásra van
szükség ahhoz, hogy változni tudjanak a romák.
Összefogásra abban, hogy megfelelő oktatást kapjanak és be tudjanak illeszkedni.

Itt mondanék el egy személyes tapasztalatot:

Egy Somogy megyei falu kis részéről van szó, ahol csak cigányok laknak.
Találkoztam ott a Roma kisebbségi Önkormányzat elnökével. Elmondta,
hogy 9 éve van ezen a poszton és elérte azt, hogy az ott lakóknak van
munkája.
Azt mondta nekik, ha nem dolgoznak akkor nem kapnak semmit, hallgatnak
rá, dolgoznak.
Felújították a Kápolnát, vannak misék, keresztelők. Szép, rendezett a
falurész, a támogatást arra használja amire kell.
Ő maga is reggeltől- estig dolgozik. Külön ovijuk van, ahova a gyerekek járnak.
Az ottani óvónő, aki nem roma, elmondta, hogy volt munka a gyerekkel
ill. nem is velük, inkább a szülőkkel,
mert odavitték mosdatlanul, éhesen a gyerekeket, eleinte az oviban
fürdették és mosták a gyerekek haját.
Addig mondta nekik, hogy ez nem az ovi dolga, míg elérte, hogy tisztán
rendesen mennek a gyerekek hozzájuk.
Ezt is saját szememmel láttam.

Szóval tanulságként elmondható, hogy van remény és megoldás.
Kellenek olyan emberek akikre hallgatnak, jó vezetőkre akik példával
járnak elől és kell a társadalom amely toleránsabb és segítőbb.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy felelősséget
vállaló szervezetek összefogása hozhat változást.

A EMBERI JOGI KONFERENCIÁNK BUDAPESTEN bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Tudtad?

Egy olyan civil szervezet  kapta tavaly a Nobel- békedíjat, amely az
atomfegyverek betiltásáért dolgozik.
Ő az ICAN nemzetközi szervezet, Genfi székhellyel.

„A 2007-ben alakult nemzetközi civil társadalmi koalíció célja, hogy
elérje az ENSZ által 1998-ban elfogadott
atomfegyverek tíltátásáról szóló egyezmény maradéktalan betartását.
A szervezetnek jelenleg 101 országban működik, ugyanezért a célért
küzdő társszervezete.

A Nobel-békedíj jelölő bizottsága azzal indokolta a döntést, hogy
napjainkban minden eddiginél nagyobb az atomfegyverek jelentette
fenyegetés,
miután egyre több ország próbál hozzájutni ehhez a technológiához,
illetve egyre több ország birtokol ilyen fegyvereket,
köztük külön említették Észak-Koreát.

A bizottság szerint az atomfegyverek léte súlyos fenyegetést jelent az
emberiség számára,
és a minden életforma számára a bolygónkon.”
/forrás: hu.euronews.com /

Azért tartom fontosnak megemlíteni ezt a hírt és kapcsolatba hozni az
Emberi Jogokkal, mert alapvető jogaink a békéért, életért és
szabadságért vannak.
Amennyiben az atomot rossz célra használják, akkor alapvetően és nagy
mértékben veszélyeztetik a létezésünket, életünket, fennmaradásunkat.
És nagyon bátor, bölcs dolog ez ellen tenni.
Úgy gondolom szintén példaértékű.

(…)
„Konfliktusmegelőzés

Annak megelőzőséhez, hogy a viszályok konfliktussá eszkalálódjanak, és
a konfliktusok megismétlődjenek,
fő eszközként szolgál a preventív diplomácia és a megelőző leszerelés.
A preventív diplomácia olyan akciót jelent, amely megakadályozza a
viszályok keletkezését és konfliktussá történő eszkalációját,
továbbá – bekövetkezésük után – korlátozza a konfliktusok terjedését.
Formája lehet közvetítés, békéltetés és tárgyalás.
A korai figyelmeztetés a megelőzés alapvető komponense. Az ENSZ gondos
figyelemmel kíséri a fejleményeket világszerte,
így észleli a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető eseményeket,
ezáltal lehetővé teszi, hogy a BT és a főtitkár megelőző lépéseket
tegyen.
A főtitkár követei és különleges képviselői közbenjárnak, és preventív
diplomáciát folytatnak világszerte.
Néhány viszály sújtotta helyen egy felkészült diplomatának a puszta
jelenléte megakadályozhatja a feszültség súlyosbodását.
Ezt a munkát gyakran regionális szervezetekkel együttműködve végzik. A
preventív diplomácia kiegészítője a megelőző leszerelés,
amely a kézi lőfegyverek számának csökkentésére törekszik a
konfliktusok által veszélyeztetett régiókban. El Salvadorban,
Libériában, Sierra Leonéban,
Kelet-Timoron és máshol ez maga után vonta a harcoló erők
leszerelését, valamint fegyvereiknek az összegyűjtését és
megsemmisítését az átfogó békeszerződés részeként.
A tegnap fegyvereinek a megsemmisítése megakadályozza használatukat a
jövő háborújában.”
/forrás: menszt.hu ,Alapvető tények az ENSZ-ről /

A NOBEL-BÉKEDÍJ az atomfegyverek betiltásáért bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

A Google egy korábbi irányelve:
„Google-nek „társadalmilag előnyös célokat kell szolgálni” ”

Miért írom ezt?

A Google nyolc éve kivonult a kínai piacról, azért, mert nem akarta a
cenzúra igényeket kiszolgálni, nem értett velük egyet.
A Kínában zajló cenzúra azóta sem változott, sőt még erősebb is lett.
A cenzúra minden olyan kifejezést tiltana ami az  emberi jogokkal a
demokráciával, a vallással vagy a tüntetésekkel kapcsolatos,
és minden olyan tartalmat, amit a kínai vezetés problémásnak tart.

Most van egy Dragonfly kódnevű projekt, az ezen dolgozó mérnököknek
elege lett a titoktartásból, és lelkiismereti okokra hivatkozva
kiszivárogtatták,
hogy min kell dolgozniuk, ami hatalmas botrányt kavart a Google körül.

„A keresőóriás több mint ezer alkalmazottja írta alá eddig a belső
tiltakozó levelet a tervezett kínai Google-kereső fejlesztése kapcsán,
amelyben a dolgozók nagyobb céges átláthatóságot követelnek, hogy
dönteni tudjanak a munkájuk következményéről
– jelentette a The New York Times a megszerzett levél alapján. Az
aláírók szerint a Google hajlandósága, hogy megfeleljen a kínai
cenzúra követelményeinek,
komoly erkölcsi és etikai kérdéseket vet fel, de meglátásuk alapján
jelenleg nem rendelkeznek elegendő információval,
hogy etikusan tájékozott döntéseket tudjanak hozni a munkájukról vagy
a projektjeikről.
A céges belső rendszerben terjedő levelet eddig nagyjából 1400 dolgozó
írta alá a The New York Times három egymástól független, meg nem
nevezett forrása szerint.”
/forrás: hwsw.hu /

A belső levélben a dolgozók nagyobb átláthatóságot akarnak, a
folyamatok tisztábbá és egyértelműbbé tételét követelik.
Tudni akarják, hogy mit építenek. A munkavállalók a céges termékek
etikai felülvizsgálatában is részt követelnek maguknak,
továbbá olyan külső képviselők kinevezését is kérik, akik biztosítani
tudják a vitatott projektek kapcsán az átláthatóságot,
valamint az etikai értékelések nyilvánosságra hozatalát. A helyzetet a
levél „sárga kódnak” nevezi,
ami a mérnökök szóhasználata szerint több különböző csapatokat
egyformán érintő, kritikus problémát jelent.

Korábban volt egy katonai drónfelvételeket elemző projekt ami hasonló
etikai kérdést vetett fel a munkavállalókban,
amelyre szintén tiltakozó levéllel, sőt többen fel is mondtak. A
mérnökök nyomására a vállalat akkor megígérte,
hogy nem hosszabbítja meg a problémás projekt szerződését. és még hét
irányelvet is közzétett a jövőbeli mesterséges intelligenciát
alkalmazó feladatokkal kapcsolatban.

Nyilván kínai piac túl vonzó ahhoz, hogy a Google figyelmen kívül
hagyja a lehetőségeket. Kérdés milyen áron tud jelen lenni?

Ez azért is fontos kérdés, mert a Google egy olyan vállalat ami
átlátható akart lenni a munkavállalói számára és megválaszolja minden
kérdésüket.

Ami még ennél is fontosabb, hogy egy olyan Kínában, aki az ENSZ
tagállama a kezdetek óta, hogyan fordulhat elő, hogy az emberi
jogokkal, demokráciával, vallással kapcsolatos tartalmakat nem
kívánatosnak tekintenek?

Bencs Zsuszanna

A GOOGLE ÉS AZ EMBERI JOGOK bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

„A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny.”
/ Wiesel Elie /

Tudtad?

Az 1986-os Nobel-békedíjat az alábbi indoklással vehette át:
„Az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az
időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta
bélyegét a világ arculatára”.

Wiesel Elie (eredeti nevén Eliezer) Máramarosszigeten született 1928.
szeptember 30-án zsidó nemzetiségűként és román állampolgárként.
Anyanyelvének a jiddis számított, otthon is jiddisül beszéltek, de az
emberekkel való érintkezésben használták a magyar, német és román
nyelvet is.
Máramarossziget akkor a Nagy Román Királysághoz tartozott. Az ott élő
magyarul beszélő lakosok a várost csak „Szigetként” emlegették.

Középiskoláit magántanulóként végezte, Szigeten és Debrecenben vizsgázott.
Az északkelet-erdélyi kisvárosból tizenöt évesen, 1944-ben deportálták
egész családjával. Megjárta a birkenaui, az auschwitzi, a monowitzi és
a buchenwaldi haláltáborokat.
Anyja és nővérei gázkamrában, apja a buchenwaldi haláltáborban halt
meg. Ő túlélte a koncentrációs táborok szörnyűségeit,
és ettől kezdve az irodalom eszközével a lelkiismeret ébrentartója
lett. Több könyvben, esszében, novellában és drámában írja meg annak a
kornak a borzalmait.
A második világháború után Párizsban telepedett le és az ott eltöltött
tizenhat év alatt megbecsült helyett vívott ki a francia irodalomban.

1961-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol két év múlva
megkapta az állampolgárságot.

1972-től a Nem York-i City College tanára, majd 1976-tól a bostoni
egyetem humán tudományok professzora. A Holocaust Emlékbizottság
elnökévé választották.

1964-ben látogatott el először szülővárosába (amely több művében
mitikus jelképként szerepel), ahová később még többször visszatért.
2002-ben máramarosszigeti szülőházában Holokauszt Múzeum létesült,
amit Elie Wiesel avatott fel.

Nagyon sok előadást tartott és a fajgyűlölet  elleni küzdelem
fáradhatatlan alakja volt.

Részletek a nepszava.hu egy régebbi cikkéből:

„Elie Wiesel jelentősége, ugyanúgy mint Kertész Imréé, abban testesült
meg, hogy egész életművével azon volt,
a holokauszt apokalipszisét az emberiség „kollektív emlékezetébe”
vésse. Elie Wiesel elvégezte, amit Auschwitz rábízott:
az ő tudósítása volt az, amely először átütött, célba ért, és képes
volt „kollektív” emlékezetté tenni az Auschwitz-tapasztalatot.
Egész életét a holokauszt-emlékezetnek, s az ezzel ezernyi szállal
összefüggő ügyeknek szentelte.
A július 2-án 88 évesen meghalt íróra egy régi interjú felidézésével emlékezünk.

1986-ban Elie Wiesel kapta a Nobel-békedíjat. Az első író, aki ebben a
megtiszteltetésben részesült a díj 1901-es alapítása óta.
Ő „a fájdalom, a remény és a megbékélés írója” – ahogy François
Mitterrand nevezte.
A Nobel-békedíj hírének másnapján az egykori francia elnök a következő
szavakat táviratozta az USA-ban élő, francia nyelven alkotó írónak:
„Az ön műve egy ima a békéért, s az emberiségben való hitért. Segít
bennünket a reménykedésben.
Az életét a háborúk, a fanatizmusok és a szenvedések elleni
küzdelemnek szentelte, valamint a közöny eloszlatásának, amely
körbevesz bennünket.”
(…)

Részletek egy interjúból:

„- Nem ismerem a jelenlegi Magyarországot – kezdte a beszélgetést
franciául, azon a nyelven, amelyen árnyaltabbul tudott fogalmazni.
– Meggyőződésem, hogy ma gyökeresen más, mint amelyre gyermekkoromból
emlékszem, s amely végül is hontalanná tett.
Soha nem felejtem el a napot 1944 nyarán, amikor két magyar tiszt,
néhány órával a bevagonírozás előtt, a papírkosárba hajította a magyar
állampolgárságomat tanúsító okiratomat.
1963 januárjáig, amíg meg nem kaptam az amerikai állampolgárságot,
„menekült” volt a státusom. Szeretném mihamarabb megismerni az új
Magyarországot.
Szeretnék ismét eljönni Budapestre, találkozni itteni költőkkel,
írókkal, művészekkel és Scheiber Sándor, a nemrégen elment, nagy hírű
tudós tanítványaival, örököseivel.
Ő a barátom volt, meg is látogattam 1984-ben. Egy röpke sabbatot
töltöttem Budapesten, szóltam is néhány szót a Scheiber Sándor vezette
szeminárium péntek esti összejövetelén.
(…)
Jelenleg a világ tele van nyomorúsággal, gyűlölettel, erőszakkal, s
csoda lenne, ha mindez megszűnne. Tehát itt az idő, hogy elkezdjek
hinni a csodában.
De nem az az ember vagyok, akinek az életét, a nézeteit megváltoztatja
egy kitüntetés. Továbbra is teszem a dolgom. Írok, tanítok.
Segítek, ahol tudok. Író lévén a szavakkal. Az emlékezés, a
tanúskodás, az örök emberi törvényekre figyelmeztetés szavaival.
Annak ellenére, hogy mint zsidó ember mélyen el vagyok kötelezve a
zsidóságnak, a zsidó tradícióknak, emlékezetnek;
nemegyszer megpróbáltam tanúsítani, hogy hasznossá válhatok a nem
zsidók ügyében is.
A szavak nem zárhatnak falak közé; épp ellenkezőleg, élő gesztusokat
képviselnek, amelyek közel hozzák az embereket egymáshoz.
A szavak felelősséget hordoznak, amelyeket az emberiség érdekében kell
fölhasználni. Nem a harag tüzét ébreszteni, hanem oltani velük.”
/forrás: nepszava.hu /

Magyarul megjelent művei:

Az éjszaka; ford. Balabán Péter; Láng, Bp., 1990
Az eskü; ford. Dezsényi Katalin; Európa, Bp., 1990 (Európa zsebkönyvek)
Egy meggyilkolt zsidó költő Testamentuma; ford. Péter Éva; Esély
Könyvklub, Bp., 1995
Minden folyó a tengerbe siet; ford. Péter Éva; Esély Könyvklub, Bp., 1996
A hajnal. Elbeszélés; ford. N. Kiss Zsuzsa; Ulpius-ház, Bp., 2001
Bölcsek és történeteik: bibliai, talmudista és haszid mesterek
arcképei; ford. Kovács Lajos; Partvonal, Bp., 2007
A Sonderberg-ügy; ford. Tótfalusi Ágnes; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2011

„Egyetlen emberi faj sem felsőbbrendű, egyetlen vallásos hit sem alsóbbrendű.
Minden kollektív megbélyegzés téves. Csak a rasszisták teszik.”
/ Elie Wiesel /

Bencs Zsuzsanna

A AZ EMBERI JOGOK BAJNOKAI 9. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Hallottál már róla?

Chávez az arizonai Yuma közelében a családja farmján született.

A mezőgazdasági munkás, szakszervezeti vezető és polgárjogi aktivista
tevékenységeivel jobb körülményeket teremtett
a mezőgazdaságban dolgozók számára.

Saját szemével látta, hogy a farmokon dolgozók milyen mostoha
körülmények között élnek.
A munkásokat sokszor kihasználták a munkaadóik. Gyakran nem kaptak
fizetést, munkájukért cserébe rozoga viskókban laktak.
Nem kaptak orvosi ellátást és más alapvető dolgokat.
Mivel nem léptek fel egységesen, nem volt módszerük arra, hogy
javítsák a helyzetüket.

Chávez megváltoztatta ezt azzal, hogy életét annak szentelte, hogy
elismertesse a mezőgazdaságban dolgozók jogait.
Ő hívta életre és szervezte meg munkásokból a Mezőgazdasági Munkások
Nemzetközi Szövetségét,
amely később az Egyesült Mezőgazdasági Munkások nevet vette fel.

Tiltakozó menetekkel, sztrájkokkal, bojkottokkal Chávez
rákényszerítette a munkaadókat arra,
hogy fizessenek megfelelő béreket, és biztosítsanak egyéb juttatásokat.
Az ő nevéhez fűződik és neki köszönhető a mezőgazdasági munkások
jogait leíró első törvény elfogadása.

Mivel egész életére elkötelezte magát a társadalmi igazságosság és
embertársai életének jobbítása mellett,
Chávez halála után elnyerte a legnagyobb amerikai kitüntetést, amit
polgári személy kaphat: a Szabadság Elnöki Medálját.
/ forrás: Életre keltjük az emberi jogokat- Tanári kézikönyv/

Mennyire csodálatos, hogy egy ember is, aki elkötelezi magát egy jó
eszme mellett, maga mellé tud állítani másokat és történelmet ír.
Példaértékű ember volt Ő is.

” Ha egyszer elkezdődik a társadalmi változás, akkor már nem lehet
visszafordítani.
Nem lehet elvenni az oktatást attól az embertől, aki már megtanult olvasni.
Nem lehet megszégyeníteni azt az embert, aki büszke.
Nem lehet elnyomni az olyan embereket, akik többé már nem félnek.”
/ César Chávez/

A AZ EMBERI JOGOK BAJNOKAI 8. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Tudtad?

Muhammad Yunus bangladesi közgazdász,  szegénységcsökkentő
programjairól lett híres.

Felismerte, hogy sok szegény embernek minimális összegű hitel is nagy
segítség lehet a kitörésre, életképes mikrovállalkozások beindítására.
Munkásságának elismeréséül 2006-ban Nobel-békedíjat kapott.

Kilencgyermekes, muszlim családban nőtt fel Bangladesben,
a középiskola után pedig a közgazdaságtant tanult,
1961-ben szerzett diplomáját a Dakkai Egyetemen.
A továbbiakban oktatott, gyárat alapított, doktorált az Amerikai Egyesült Államokban,tanszékvezető lett hazája egyik egyetemén és megkezdte szegénységcsökkentő programjait.

Életét a szegénység nélküli világ eszménye határozza meg.

Története 1976-ban kezdődött, amikor azt látta. hogy a falusi
kosárfonók ügyességük ellenére nagy szegénységben élnek.

A kézművesekről azt gondolták,hogy magas hitelkockázatot jelentenek,
ezért arra kényszerültek, hogy magas kamattal kérjenek kölcsönt a
bambuszvásárláshoz, és emiatt a kölcsön visszafizetése
után nem maradt hasznuk.

Yunus a saját pénzéből kölcsönadott 27 dollárt egy csoport nőnek,
akik később visszafizették az összeget, és akkor először egy kis nyereségre
tettek szert.

Yunus felismerte, hogy kis összegű kölcsönökkel és pénzügyi
szolgáltatásokkal segíteni tud a szegényeknek abban, hogy kilábaljanak
a szegénységből.”

1983-ban megalapította a Grameen Bankot ( falusi bank), arra alapozva,
hogy a hitelhez jutás egy alapvető emberi jog.

25 évvel később ez a bank hasonló pénzintézetek olyan, több mint 100
országot átfogó hálózatának vezető intézményévé vált,

amely millióknak segít megmenekülni a szegénységtől
azáltal, hogy lehetővé teszi az egyéni gazdasági felemelkedést.”

/ forrás: Életre keltjük az
emberi jogokat, Tanári kézikönyv /

A pénzintézet napjainkban már koldusokat is támogat anyagilag.

Ők mobiltelefont kapnak hitelbe, így gyakorlatilag mozgó
telefonfülkeként funkcionálnak.

A kéregetés mellett így egy olyan szolgáltatást is nyújtanak, amivel
sokan élnek, hiszen az országban még kevés mobiltelefon van.

A professzor a Nobel díjjal járó pénzösszegből a
Danone élelmiszergyártóval karöltve olcsó és egészséges gyermekételek
kifejlesztésén dolgozik, szemészeti kórházat és víztisztító műhelyt hozott létre.

Tervei között szerepel az is, hogy eldugott falvak lakóit kórházakkal
próbálja összekötni úgy, hogy videokonferencia segítségével konzultálhassanak.

Yunus professzor az ENSZ Alapítvány kuratóriumi tagja, és több
nemzetközi elismerést kapott emberbaráti erőfeszítéseiért.

Ismét egy olyan ember aki tesz mások felemelkedéséért!

„Gazdasági fejlődésről beszéltünk, arról, hogy dollármilliárdokat
fektessünk különböző programokba, de azt láttam, hogy az embereknek azonnali alapon nem
dollármilliárdokra van szükségük.”

/ Muhammad Yunus /

A AZ EMBERI JOGOK BAJNOKAI 7. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.