A rendezvény kiemelkedő sikert aratott, hiszen a résztvevők hasznos információkat kaptak mind arról, hogy mit tehetnek, ha családon belüli erőszak áldozatává válnak, mind pedig arról, hogyan segíthetnek ilyen helyzetekben a környezetükben élőknek.

Első előadóként Dr. Tóth Zsuzsanna ügyvéd bemutatta, hogy igenis léteznek jogi megoldások a legbonyolultabbnak tűnő helyzetekre is. Az előadó legfontosabb üzenete az volt, hogy legyünk tisztában a lehetőségeinkkel és merjünk segítséget kérni. Fontos tudni, hogy a rendőrség már nem csak testi fenyegetettség esetén köteles segíteni. Ráadásul a rendőrségi feljelentés alapján más hatóságok is eljárhatnak egy adott ügyben. Emellett fontos szerepet játszhatnak az orvosok, a védőnők, az iskolák és az óvodák, de kérhetünk jogi segítséget ügyvédektől is közvetlenül, akik közül sokan ingyenes tanácsadással is rendelkezésre állnak.

A konferencia egy interjúval folytatódott, ahol egy olyan édesanya volt a riportalany – nevezzük Nórának –, aki személyesen élte meg a családon belüli erőszak kálváriáját. Személyes történetének elmesélését azért vállalta, mert támogatást szeretne nyújtani a sorstársainak, és meg akarja mutatni nekik, hogy még a legszélsőségesebb helyzetekből is van kiút. Történetében a gyermek édesapja egy sniccert előrántva halálosan megfenyegette őket egy utasokkal teli buszon. A következő megállónál, ami egy forgalmas téren volt, a férfi nekiesett a 10 éves kisfiút védelmező édesanyának, akit a vastag télikabát mentett meg a sérülésektől. Nórának volt annyi lélekjelenléte, hogy fiával elmeneküljenek a legközelebbi rendőrörsre. Az édesanya elkeseredetten megjegyezte, hogy mekkorát csalódott az emberekben, hiszen a téren, a körülöttük lévő emberek közül senki nem avatkozott közbe vagy hívott rendőrt. Miután az események nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a férfit letartóztassák az édesanya hazatért kisfiával, amit további életveszélyes zaklatások követtek az apuka részéről. Számos alkalommal kellett rendőrt hívniuk. Nórát még most is annyira megrázták az emlékek, hogy ennél a pontnál le kellett küzdenie a könnyeit, és csak utána tudta folytatni a történetet.

Eközben beszélgetőtársa, aki a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány képviseletében kérdezte a múltról, hozzátette, hogy egyrészt megdöbbentő a történetben, hogy egy forgalmas téren senki nem lépett fel az édesanya és a gyermek védelmében, másrészt bizonyos szempontból érthető, hiszen senki nem akar egy dühöngő őrült célpontjává válni. Ilyen helyzetben viszont sokat segít, ha az emberek együttesen lépnek fel, és elkezdik kiabálni, hogy „Kés van nála!” vagy „Hívjanak rendőrt!”. Ez rögtön megzavarja és elrettentheti a támadót, így megakadályozva a közvetlen vészhelyzetet vagy akár egy tragédiát.

Nóra történetéből azt is megtudtuk, hogy végül anyaotthonokban leltek menedékre, ahol sok segítséget kapott. Az anyaotthonok felkészülten fogadják az ilyen eseteket, mind az édesanyák, mind a gyermekek számára biztosítják az ellátást. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen esetben nagy segítség lenne a család- és gyermekjóléti szolgálatok részéről, ha a gyermekelvétellel való fenyegetés helyett a munkához jutást támogatnák, hiszen egyedülálló anyaként egy ilyen veszélyeztetett helyzetben nem egyszerű elhelyezkedni.

Az esemény harmadik előadójától, Henczel Edittől arról tanulhattunk, hogyan kommunikáljunk az áldozatokkal, hogy ne mélyítsük tovább a traumáikat és képesek legyenek megnyílni nekünk. A konferenciát Rajkay Emőke, a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország vezetőjének előadása zárta, aki megismertette a hallgatókkal az alapítvány célját: minél szélesebb körben megismertetni az emberekkel az alapvető emberi jogaikat, ahogyan azok az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meg vannak fogalmazva. Kiemelten fontosnak tartják a Nyilatkozat pontjainak iskolai oktatását és tudatosítását már gyermekkorban, hiszen a családon belüli erőszak által elkövetett cselekedetek alapvető emberi jogsértések.

Emberi jogi konferencia

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a családon belüli erőszak elleni küzdelem közös felelősség, és az ilyen események értékes eszközei a társadalmi szemléletformálásnak. Az alapítvány köszönetet mondott minden résztvevőnek és támogatónak, akik hozzájárultak az esemény sikeréhez.

A Merj segítséget kérni, merj közbelépni: Az emberi jogok világnapjának üzenete bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

4 emberi jogi óra, 2 iskolában, 5 osztálynak.

A Mik az emberi jogok előadás 45 percben bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

A Mi az első szó, ami az emberek eszébe jut, ha azt hallják „emberi jogok”? Te mire tippelsz? bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Tudtad?

Egy olyan civil szervezet  kapta tavaly a Nobel- békedíjat, amely az
atomfegyverek betiltásáért dolgozik.
Ő az ICAN nemzetközi szervezet, Genfi székhellyel.

„A 2007-ben alakult nemzetközi civil társadalmi koalíció célja, hogy
elérje az ENSZ által 1998-ban elfogadott
atomfegyverek tíltátásáról szóló egyezmény maradéktalan betartását.
A szervezetnek jelenleg 101 országban működik, ugyanezért a célért
küzdő társszervezete.

A Nobel-békedíj jelölő bizottsága azzal indokolta a döntést, hogy
napjainkban minden eddiginél nagyobb az atomfegyverek jelentette
fenyegetés,
miután egyre több ország próbál hozzájutni ehhez a technológiához,
illetve egyre több ország birtokol ilyen fegyvereket,
köztük külön említették Észak-Koreát.

A bizottság szerint az atomfegyverek léte súlyos fenyegetést jelent az
emberiség számára,
és a minden életforma számára a bolygónkon.”
/forrás: hu.euronews.com /

Azért tartom fontosnak megemlíteni ezt a hírt és kapcsolatba hozni az
Emberi Jogokkal, mert alapvető jogaink a békéért, életért és
szabadságért vannak.
Amennyiben az atomot rossz célra használják, akkor alapvetően és nagy
mértékben veszélyeztetik a létezésünket, életünket, fennmaradásunkat.
És nagyon bátor, bölcs dolog ez ellen tenni.
Úgy gondolom szintén példaértékű.

(…)
„Konfliktusmegelőzés

Annak megelőzőséhez, hogy a viszályok konfliktussá eszkalálódjanak, és
a konfliktusok megismétlődjenek,
fő eszközként szolgál a preventív diplomácia és a megelőző leszerelés.
A preventív diplomácia olyan akciót jelent, amely megakadályozza a
viszályok keletkezését és konfliktussá történő eszkalációját,
továbbá – bekövetkezésük után – korlátozza a konfliktusok terjedését.
Formája lehet közvetítés, békéltetés és tárgyalás.
A korai figyelmeztetés a megelőzés alapvető komponense. Az ENSZ gondos
figyelemmel kíséri a fejleményeket világszerte,
így észleli a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető eseményeket,
ezáltal lehetővé teszi, hogy a BT és a főtitkár megelőző lépéseket
tegyen.
A főtitkár követei és különleges képviselői közbenjárnak, és preventív
diplomáciát folytatnak világszerte.
Néhány viszály sújtotta helyen egy felkészült diplomatának a puszta
jelenléte megakadályozhatja a feszültség súlyosbodását.
Ezt a munkát gyakran regionális szervezetekkel együttműködve végzik. A
preventív diplomácia kiegészítője a megelőző leszerelés,
amely a kézi lőfegyverek számának csökkentésére törekszik a
konfliktusok által veszélyeztetett régiókban. El Salvadorban,
Libériában, Sierra Leonéban,
Kelet-Timoron és máshol ez maga után vonta a harcoló erők
leszerelését, valamint fegyvereiknek az összegyűjtését és
megsemmisítését az átfogó békeszerződés részeként.
A tegnap fegyvereinek a megsemmisítése megakadályozza használatukat a
jövő háborújában.”
/forrás: menszt.hu ,Alapvető tények az ENSZ-ről /

A NOBEL-BÉKEDÍJ az atomfegyverek betiltásáért bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

A Google egy korábbi irányelve:
„Google-nek „társadalmilag előnyös célokat kell szolgálni” ”

Miért írom ezt?

A Google nyolc éve kivonult a kínai piacról, azért, mert nem akarta a
cenzúra igényeket kiszolgálni, nem értett velük egyet.
A Kínában zajló cenzúra azóta sem változott, sőt még erősebb is lett.
A cenzúra minden olyan kifejezést tiltana ami az  emberi jogokkal a
demokráciával, a vallással vagy a tüntetésekkel kapcsolatos,
és minden olyan tartalmat, amit a kínai vezetés problémásnak tart.

Most van egy Dragonfly kódnevű projekt, az ezen dolgozó mérnököknek
elege lett a titoktartásból, és lelkiismereti okokra hivatkozva
kiszivárogtatták,
hogy min kell dolgozniuk, ami hatalmas botrányt kavart a Google körül.

„A keresőóriás több mint ezer alkalmazottja írta alá eddig a belső
tiltakozó levelet a tervezett kínai Google-kereső fejlesztése kapcsán,
amelyben a dolgozók nagyobb céges átláthatóságot követelnek, hogy
dönteni tudjanak a munkájuk következményéről
– jelentette a The New York Times a megszerzett levél alapján. Az
aláírók szerint a Google hajlandósága, hogy megfeleljen a kínai
cenzúra követelményeinek,
komoly erkölcsi és etikai kérdéseket vet fel, de meglátásuk alapján
jelenleg nem rendelkeznek elegendő információval,
hogy etikusan tájékozott döntéseket tudjanak hozni a munkájukról vagy
a projektjeikről.
A céges belső rendszerben terjedő levelet eddig nagyjából 1400 dolgozó
írta alá a The New York Times három egymástól független, meg nem
nevezett forrása szerint.”
/forrás: hwsw.hu /

A belső levélben a dolgozók nagyobb átláthatóságot akarnak, a
folyamatok tisztábbá és egyértelműbbé tételét követelik.
Tudni akarják, hogy mit építenek. A munkavállalók a céges termékek
etikai felülvizsgálatában is részt követelnek maguknak,
továbbá olyan külső képviselők kinevezését is kérik, akik biztosítani
tudják a vitatott projektek kapcsán az átláthatóságot,
valamint az etikai értékelések nyilvánosságra hozatalát. A helyzetet a
levél „sárga kódnak” nevezi,
ami a mérnökök szóhasználata szerint több különböző csapatokat
egyformán érintő, kritikus problémát jelent.

Korábban volt egy katonai drónfelvételeket elemző projekt ami hasonló
etikai kérdést vetett fel a munkavállalókban,
amelyre szintén tiltakozó levéllel, sőt többen fel is mondtak. A
mérnökök nyomására a vállalat akkor megígérte,
hogy nem hosszabbítja meg a problémás projekt szerződését. és még hét
irányelvet is közzétett a jövőbeli mesterséges intelligenciát
alkalmazó feladatokkal kapcsolatban.

Nyilván kínai piac túl vonzó ahhoz, hogy a Google figyelmen kívül
hagyja a lehetőségeket. Kérdés milyen áron tud jelen lenni?

Ez azért is fontos kérdés, mert a Google egy olyan vállalat ami
átlátható akart lenni a munkavállalói számára és megválaszolja minden
kérdésüket.

Ami még ennél is fontosabb, hogy egy olyan Kínában, aki az ENSZ
tagállama a kezdetek óta, hogyan fordulhat elő, hogy az emberi
jogokkal, demokráciával, vallással kapcsolatos tartalmakat nem
kívánatosnak tekintenek?

Bencs Zsuszanna

A GOOGLE ÉS AZ EMBERI JOGOK bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

„A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny.”
/ Wiesel Elie /

Tudtad?

Az 1986-os Nobel-békedíjat az alábbi indoklással vehette át:
„Az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az
időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta
bélyegét a világ arculatára”.

Wiesel Elie (eredeti nevén Eliezer) Máramarosszigeten született 1928.
szeptember 30-án zsidó nemzetiségűként és román állampolgárként.
Anyanyelvének a jiddis számított, otthon is jiddisül beszéltek, de az
emberekkel való érintkezésben használták a magyar, német és román
nyelvet is.
Máramarossziget akkor a Nagy Román Királysághoz tartozott. Az ott élő
magyarul beszélő lakosok a várost csak „Szigetként” emlegették.

Középiskoláit magántanulóként végezte, Szigeten és Debrecenben vizsgázott.
Az északkelet-erdélyi kisvárosból tizenöt évesen, 1944-ben deportálták
egész családjával. Megjárta a birkenaui, az auschwitzi, a monowitzi és
a buchenwaldi haláltáborokat.
Anyja és nővérei gázkamrában, apja a buchenwaldi haláltáborban halt
meg. Ő túlélte a koncentrációs táborok szörnyűségeit,
és ettől kezdve az irodalom eszközével a lelkiismeret ébrentartója
lett. Több könyvben, esszében, novellában és drámában írja meg annak a
kornak a borzalmait.
A második világháború után Párizsban telepedett le és az ott eltöltött
tizenhat év alatt megbecsült helyett vívott ki a francia irodalomban.

1961-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol két év múlva
megkapta az állampolgárságot.

1972-től a Nem York-i City College tanára, majd 1976-tól a bostoni
egyetem humán tudományok professzora. A Holocaust Emlékbizottság
elnökévé választották.

1964-ben látogatott el először szülővárosába (amely több művében
mitikus jelképként szerepel), ahová később még többször visszatért.
2002-ben máramarosszigeti szülőházában Holokauszt Múzeum létesült,
amit Elie Wiesel avatott fel.

Nagyon sok előadást tartott és a fajgyűlölet  elleni küzdelem
fáradhatatlan alakja volt.

Részletek a nepszava.hu egy régebbi cikkéből:

„Elie Wiesel jelentősége, ugyanúgy mint Kertész Imréé, abban testesült
meg, hogy egész életművével azon volt,
a holokauszt apokalipszisét az emberiség „kollektív emlékezetébe”
vésse. Elie Wiesel elvégezte, amit Auschwitz rábízott:
az ő tudósítása volt az, amely először átütött, célba ért, és képes
volt „kollektív” emlékezetté tenni az Auschwitz-tapasztalatot.
Egész életét a holokauszt-emlékezetnek, s az ezzel ezernyi szállal
összefüggő ügyeknek szentelte.
A július 2-án 88 évesen meghalt íróra egy régi interjú felidézésével emlékezünk.

1986-ban Elie Wiesel kapta a Nobel-békedíjat. Az első író, aki ebben a
megtiszteltetésben részesült a díj 1901-es alapítása óta.
Ő „a fájdalom, a remény és a megbékélés írója” – ahogy François
Mitterrand nevezte.
A Nobel-békedíj hírének másnapján az egykori francia elnök a következő
szavakat táviratozta az USA-ban élő, francia nyelven alkotó írónak:
„Az ön műve egy ima a békéért, s az emberiségben való hitért. Segít
bennünket a reménykedésben.
Az életét a háborúk, a fanatizmusok és a szenvedések elleni
küzdelemnek szentelte, valamint a közöny eloszlatásának, amely
körbevesz bennünket.”
(…)

Részletek egy interjúból:

„- Nem ismerem a jelenlegi Magyarországot – kezdte a beszélgetést
franciául, azon a nyelven, amelyen árnyaltabbul tudott fogalmazni.
– Meggyőződésem, hogy ma gyökeresen más, mint amelyre gyermekkoromból
emlékszem, s amely végül is hontalanná tett.
Soha nem felejtem el a napot 1944 nyarán, amikor két magyar tiszt,
néhány órával a bevagonírozás előtt, a papírkosárba hajította a magyar
állampolgárságomat tanúsító okiratomat.
1963 januárjáig, amíg meg nem kaptam az amerikai állampolgárságot,
„menekült” volt a státusom. Szeretném mihamarabb megismerni az új
Magyarországot.
Szeretnék ismét eljönni Budapestre, találkozni itteni költőkkel,
írókkal, művészekkel és Scheiber Sándor, a nemrégen elment, nagy hírű
tudós tanítványaival, örököseivel.
Ő a barátom volt, meg is látogattam 1984-ben. Egy röpke sabbatot
töltöttem Budapesten, szóltam is néhány szót a Scheiber Sándor vezette
szeminárium péntek esti összejövetelén.
(…)
Jelenleg a világ tele van nyomorúsággal, gyűlölettel, erőszakkal, s
csoda lenne, ha mindez megszűnne. Tehát itt az idő, hogy elkezdjek
hinni a csodában.
De nem az az ember vagyok, akinek az életét, a nézeteit megváltoztatja
egy kitüntetés. Továbbra is teszem a dolgom. Írok, tanítok.
Segítek, ahol tudok. Író lévén a szavakkal. Az emlékezés, a
tanúskodás, az örök emberi törvényekre figyelmeztetés szavaival.
Annak ellenére, hogy mint zsidó ember mélyen el vagyok kötelezve a
zsidóságnak, a zsidó tradícióknak, emlékezetnek;
nemegyszer megpróbáltam tanúsítani, hogy hasznossá válhatok a nem
zsidók ügyében is.
A szavak nem zárhatnak falak közé; épp ellenkezőleg, élő gesztusokat
képviselnek, amelyek közel hozzák az embereket egymáshoz.
A szavak felelősséget hordoznak, amelyeket az emberiség érdekében kell
fölhasználni. Nem a harag tüzét ébreszteni, hanem oltani velük.”
/forrás: nepszava.hu /

Magyarul megjelent művei:

Az éjszaka; ford. Balabán Péter; Láng, Bp., 1990
Az eskü; ford. Dezsényi Katalin; Európa, Bp., 1990 (Európa zsebkönyvek)
Egy meggyilkolt zsidó költő Testamentuma; ford. Péter Éva; Esély
Könyvklub, Bp., 1995
Minden folyó a tengerbe siet; ford. Péter Éva; Esély Könyvklub, Bp., 1996
A hajnal. Elbeszélés; ford. N. Kiss Zsuzsa; Ulpius-ház, Bp., 2001
Bölcsek és történeteik: bibliai, talmudista és haszid mesterek
arcképei; ford. Kovács Lajos; Partvonal, Bp., 2007
A Sonderberg-ügy; ford. Tótfalusi Ágnes; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2011

„Egyetlen emberi faj sem felsőbbrendű, egyetlen vallásos hit sem alsóbbrendű.
Minden kollektív megbélyegzés téves. Csak a rasszisták teszik.”
/ Elie Wiesel /

Bencs Zsuzsanna

A AZ EMBERI JOGOK BAJNOKAI 9. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Hallottál már róla?

Chávez az arizonai Yuma közelében a családja farmján született.

A mezőgazdasági munkás, szakszervezeti vezető és polgárjogi aktivista
tevékenységeivel jobb körülményeket teremtett
a mezőgazdaságban dolgozók számára.

Saját szemével látta, hogy a farmokon dolgozók milyen mostoha
körülmények között élnek.
A munkásokat sokszor kihasználták a munkaadóik. Gyakran nem kaptak
fizetést, munkájukért cserébe rozoga viskókban laktak.
Nem kaptak orvosi ellátást és más alapvető dolgokat.
Mivel nem léptek fel egységesen, nem volt módszerük arra, hogy
javítsák a helyzetüket.

Chávez megváltoztatta ezt azzal, hogy életét annak szentelte, hogy
elismertesse a mezőgazdaságban dolgozók jogait.
Ő hívta életre és szervezte meg munkásokból a Mezőgazdasági Munkások
Nemzetközi Szövetségét,
amely később az Egyesült Mezőgazdasági Munkások nevet vette fel.

Tiltakozó menetekkel, sztrájkokkal, bojkottokkal Chávez
rákényszerítette a munkaadókat arra,
hogy fizessenek megfelelő béreket, és biztosítsanak egyéb juttatásokat.
Az ő nevéhez fűződik és neki köszönhető a mezőgazdasági munkások
jogait leíró első törvény elfogadása.

Mivel egész életére elkötelezte magát a társadalmi igazságosság és
embertársai életének jobbítása mellett,
Chávez halála után elnyerte a legnagyobb amerikai kitüntetést, amit
polgári személy kaphat: a Szabadság Elnöki Medálját.
/ forrás: Életre keltjük az emberi jogokat- Tanári kézikönyv/

Mennyire csodálatos, hogy egy ember is, aki elkötelezi magát egy jó
eszme mellett, maga mellé tud állítani másokat és történelmet ír.
Példaértékű ember volt Ő is.

” Ha egyszer elkezdődik a társadalmi változás, akkor már nem lehet
visszafordítani.
Nem lehet elvenni az oktatást attól az embertől, aki már megtanult olvasni.
Nem lehet megszégyeníteni azt az embert, aki büszke.
Nem lehet elnyomni az olyan embereket, akik többé már nem félnek.”
/ César Chávez/

A AZ EMBERI JOGOK BAJNOKAI 8. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Tudtad?

Muhammad Yunus bangladesi közgazdász,  szegénységcsökkentő
programjairól lett híres.

Felismerte, hogy sok szegény embernek minimális összegű hitel is nagy
segítség lehet a kitörésre, életképes mikrovállalkozások beindítására.
Munkásságának elismeréséül 2006-ban Nobel-békedíjat kapott.

Kilencgyermekes, muszlim családban nőtt fel Bangladesben,
a középiskola után pedig a közgazdaságtant tanult,
1961-ben szerzett diplomáját a Dakkai Egyetemen.
A továbbiakban oktatott, gyárat alapított, doktorált az Amerikai Egyesült Államokban,tanszékvezető lett hazája egyik egyetemén és megkezdte szegénységcsökkentő programjait.

Életét a szegénység nélküli világ eszménye határozza meg.

Története 1976-ban kezdődött, amikor azt látta. hogy a falusi
kosárfonók ügyességük ellenére nagy szegénységben élnek.

A kézművesekről azt gondolták,hogy magas hitelkockázatot jelentenek,
ezért arra kényszerültek, hogy magas kamattal kérjenek kölcsönt a
bambuszvásárláshoz, és emiatt a kölcsön visszafizetése
után nem maradt hasznuk.

Yunus a saját pénzéből kölcsönadott 27 dollárt egy csoport nőnek,
akik később visszafizették az összeget, és akkor először egy kis nyereségre
tettek szert.

Yunus felismerte, hogy kis összegű kölcsönökkel és pénzügyi
szolgáltatásokkal segíteni tud a szegényeknek abban, hogy kilábaljanak
a szegénységből.”

1983-ban megalapította a Grameen Bankot ( falusi bank), arra alapozva,
hogy a hitelhez jutás egy alapvető emberi jog.

25 évvel később ez a bank hasonló pénzintézetek olyan, több mint 100
országot átfogó hálózatának vezető intézményévé vált,

amely millióknak segít megmenekülni a szegénységtől
azáltal, hogy lehetővé teszi az egyéni gazdasági felemelkedést.”

/ forrás: Életre keltjük az
emberi jogokat, Tanári kézikönyv /

A pénzintézet napjainkban már koldusokat is támogat anyagilag.

Ők mobiltelefont kapnak hitelbe, így gyakorlatilag mozgó
telefonfülkeként funkcionálnak.

A kéregetés mellett így egy olyan szolgáltatást is nyújtanak, amivel
sokan élnek, hiszen az országban még kevés mobiltelefon van.

A professzor a Nobel díjjal járó pénzösszegből a
Danone élelmiszergyártóval karöltve olcsó és egészséges gyermekételek
kifejlesztésén dolgozik, szemészeti kórházat és víztisztító műhelyt hozott létre.

Tervei között szerepel az is, hogy eldugott falvak lakóit kórházakkal
próbálja összekötni úgy, hogy videokonferencia segítségével konzultálhassanak.

Yunus professzor az ENSZ Alapítvány kuratóriumi tagja, és több
nemzetközi elismerést kapott emberbaráti erőfeszítéseiért.

Ismét egy olyan ember aki tesz mások felemelkedéséért!

„Gazdasági fejlődésről beszéltünk, arról, hogy dollármilliárdokat
fektessünk különböző programokba, de azt láttam, hogy az embereknek azonnali alapon nem
dollármilliárdokra van szükségük.”

/ Muhammad Yunus /

A AZ EMBERI JOGOK BAJNOKAI 7. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Martin Luther King Jr. ( 1929 – 1968 )

A 20. század egyik legismertebb személyisége,
aki az erőszakmentes társadalmi változást hirdette és mindössze 39 évet élt.

Martin Luther King, Jr. 1929. január 15-én született a Georgia
állambeli Atlantában, az Egyesült Államokban.

Édesapja, az idősebb Martin Luther King tiszteletes.

Tizenöt évesen a Morehouse College magánfőiskolára kezdett járni,
átugorva a kilencedik és tizenkettedik tanévet és a hivatalos vizsgát.

1948-ban diplomát szerzett szociológiából, majd tanulmányait a Crozer
Theological Seminary vallási iskolában folytatta.

Itt 1951-ben szerzett diplomát és még ezen év szeptemberében a Boston
University-n folytatta doktori tanulmányokkal, rendszeres teológia
szakon.

1955. június 5-én doktorált (PhD).

Martin Luther King Szónoki képességei és bátorsága révén először
1955-ben vonta magára az USA figyelmét,
amikor más polgárjogi aktivistákkal együtt letartóztatták, miután
bojkottot vezetett
az alabamai Montgomery város egyik tömegközlekedési cége ellen.
Melynek előírásai megkövetelték, hogy a színes bőrűek adják át a
helyüket a fehéreknek és a busz végében álljanak vagy üljenek.

A bojkott több mint egy évig tartott.
Céljuk az volt, hogy a busztársaság és a helyi városi vezetés törölje
el a buszokon érvényes szegregációs / az eltérő rasszhoz tartozó
személyek fizikai elkülönítése/ rendeleteket.

A szövetségi bíróság az ügyben úgy határozott, hogy a szegregáció
törvényellenes, így a városvezetés végül a buszokon érvényes faji
elkülönítésre vonatkozó rendeletek visszavonására kényszerült.

1957-ben megalapította és elnöke lett a Déli Keresztény Vezetők
Konferenciája (Southern Christian Leadership Conference, SCLC) nevű,
több mint száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes
ellenállási mozgalomnak. Az elkövetkező egy évben több mint 200
szónoklatot tartott.

„A mozgalom által szervezett tiltakozó megmozdulásokat egyre szélesebb
médiaérdeklődés kísérte. A déli városokból érkező tudósítások, amelyek
a feketék nyomorúságos és elnyomott helyzetéről, illetve a békés
tiltakozó megmozdulásokat érő erőszakos támadásokról szóltak,
napirenden tartotta a polgárjogi kérdést, ami így az 1960-as évek
egyik legfontosabb közéleti és politikai témájává vált. King ezzel a
hatással teljesen tisztában volt, és lehetőségihez képest meg is
próbálta minél hatékonyabban kihasználni. A megmozdulások többek
között a választáshoz való jogról, az elkülönítés ellen illetve a
munkavállalók jogaival kapcsolatosak voltak. ”

/ forrás: wikipédia /

„1963-ban az alabamai Birgminghamben King békés tömegdemonstrációkat
vezetett, amelyekkel a rendőrség rendőrkutyákkal és tűzoltó
fecskendőkkel szállt szembe; ez az eset nagy közfelháborodást váltott
ki, és világszerte az újságok címoldalára került. Számos helyen
követték demonstrációk.

Ezek csúcspontja egy olyan tiltakozó menetelés volt Washingtonban,
amelyen több mint 250 000 ember vett részt. Itt tartotta meg Martin
Luther King a híres, ” Van egy álmom” beszédét. Amelyben egy olyan
világot ír le , ahol az embereket nem osztják meg többé a faji
különbségek.

King által inspirált mozgalomnak az lett az eredménye, hogy az
amerikai Kongresszus 1964-ben elfogadta a Polgárjogi Törvényt és még
szintén 1964-ben Nobel -békedíjjal tüntették ki Őt.

Halála után a Szabadság Elnöki Medálját is elnyerte, a polgárjogi
mozgalom jelképévé vált.

Élete és munkássága az egyenlőségért és a diszkriminációtól mentes
életért bejárt út, amely az emberi álom lényege.”

/ forrás: Életre keltjük az emberi jogokat  – Tanári kézikönyv /

1986-ban minden év januárjának harmadik hétfőjét Martin Luther King
Nap néven ünnepnapnak nyilvánították az Amerikai Egyesült Államokban.

Martin Luther King
Van egy álmom, részletek:

„Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek, olyan esemény ez,
amely a szabadságvágy legnagyszerűbb megnyilatkozásaként fog bevonulni
hazánk történelmébe.

(…)

Voltaképpen azért jöttünk hazánk fővárosába, hogy beváltsunk egy
csekket. Köztársaságunk megteremtői az Alkotmány és a Függetlenségi
Nyilatkozat
nagyszerű szavainak írásával aláírtak egy kötelezvényt, melynek
örököse lett minden amerikai. Ez a kötelezvény arra tett ígéretet,
hogy minden ember biztosítékot kap az élethez,
a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való elidegeníthetetlen jogára.

(…)

Fényűzés volna kivárni, míg csillapodnak indulataink, vagy
ráfanyalodni a fokozatos fejlődés nyugtató gyógyszerére.
Most jött el az ideje, hogy valóra váltsák a demokrácia ígéreteit.
Most jött el az ideje, hogy a faji megkülönböztetés sötét és kietlen
völgyéből kijussunk a faji igazságosság napsütötte útjára.
Most jött el az ideje, hogy Isten minden gyermeke előtt kinyissák a
lehetőségek kapuját. Most jött el az ideje,
hogy eljuttassuk nemzetünket a faji igazságtalanság futóhomokjáról a
testvériség kemény kősziklájára.

Végzetes lenne a nemzet számára, ha nem venne tudomást a pillanat
sürgetéséről, ha alábecsülné a négerek elszántságát.

(…)

Nem, nem vagyunk elégedettek, és nem is leszünk azok egészen addig,
amíg az igazság úgy nem zúdul alá, mint a vizek, s a jogosság, mint a
hatalmas áradat.

(…)

Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a jelen pillanat nehézségei és
csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen
gyökerezik az amerikai álomba.

Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit
jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az
igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.”

Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák
fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség
asztala mellé.

Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az
igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a
szabadság és a jog oázisává fog változni.

Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog
élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják
megítélni őket.

Van egy álmom.

Van egy álmom: hogy egy napon Alabama államban, ahol a kormányzó ma
szünet nélkül csak a beavatkozásról és a hatálytalanításról beszél,
megváltozik a helyzet, de úgy, hogy fekete kisfiúk és fekete kislányok
testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal.

Van egy álmom. ”

(…)
/forrás: szeretlekmagyarorszag.hu/

Feltűnt neked valami az Emberi Jogok Bajnokai sorozatban?

Nekem az tűnt fel  hogy az eddig megismert Emberi Jogi Bajnok
egytől-egyig az erőszakmentességet hirdette és ért el világokat
megváltoztató eredményt.
Ez azért érdekes, ugye?

Bencs Zuzsanna

A AZ EMBERI JOGOK BAJNOKAI 6. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.

Te hallottad már a nevét?

A hölgy június 19-én volt 73 éves.

1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki: „A demokráciáért és emberi
jogokért való erőszakmentes küzdelméért.”

Édesapja, Ang Szán a Burmai Független Hadsereg parancsnoka és az
antifasiszta szabadság-liga ( AFPFL) elnöke,
valamint az akkori Burma Angliától való elszakadásáért folyó küzdelem
előharcosa volt.

1947-ben egy kabinetülésen merénylet áldozata lett. Ő lett volna Burma
első szabadon választott elnöke.

Édesanyja Daw Khin Csí („Daw” a burmai nyelvben nők tiszteletteljes
megszólítására szolgál) a burmai politika tekintélyes személyisége
lett; elsősorban a szociálpolitika területén tevékenykedett. 1960-tól
országa követeként Indiában dolgozott.

Aung Szan Szu Kji Rangunban született. Középiskolai tanulmányai után
Angliában az Oxfordi Egyetemen tanult.
Egyetemi tanulmányait 1969-ben fejezte be filozófiából, politika- és
gazdaságtudományból szerzett diplomát.

1969 és 1971 között New Yorkban az ENSZ-titkárságon dolgozott,
szabadidejében pedig egy kórházban segített.
1972-ben férjhez ment a brit származású Michael Arishoz, a tibeti
kultúra tudósához.

„Szan Szú Kji egy olyan Burmában ( újabb nevén Mianmar), nagyon fontos
közéleti személyiség, ahol 1962 óta katonai kormányzat gyakorol
hatalmat.
1988-ban kezdett el politizálni, amikor a burmai junta erőszakkal
vetett véget egy tömegfelkelésnek, melynek során több ezer civilt
öltek meg.
Szú Kji nyílt levélben fordult a kormányhoz, és azt kérte, hogy
alakítsanak egy független bizottságot a demokratikus választások
megtartása érdekében.

A megalakított Nemzeti Liga a Demokráciáért ( NLD ) főtitkáraként
tömegeknek tartott beszédeket egész Burmában.

1989-ben házi őrizet alá helyezték. Ennek ellenére az NLD a szavazatok
82%-át megszerezve megnyerte a választásokat,
viszont a katonai diktatúra nem volt hajlandó elismerni az eredményt.

Szan Szú Kji azóta szinte folyamatosan börtönben volt és
visszautasította a kormány azon ajánlatát, hogy szabadon engedik, ha
elhagyja Burmát. 2003-ban kiengedték a börtönből, és újra házi őrizet alá került, amit
több alkalommal törvényellenesen meghosszabbítottak. ”

/ forrás: Életre keltjük az emberi jogokat, tanári kézikönyv /

Aung Szan Szú Kji azt kérte a világ polgáraitól: „Használjátok a
szabadságotokat a miénk előmozdítására.”

„2010. november 13-án házi őrizetét feloldották.

2000-ben Bill Clinton a Szabadság Elnöki Medálja kitüntetést
adományozta neki, a legnagyobb kitüntetést, amelyet civil kaphat az
Amerikai Egyesült Államokban.
Kanada 2007. október 17-én tiszteletbeli állampolgárságot adott neki,
az amerikai kongresszus pedig 2007. december 17-én egyhangú
szavazással a Kongresszus Arany Medáljával tüntette ki.
A Mirca Art művészei – hat kontinens közel harminc országából, így
Magyarországról is – egy könyvet hoztak létre Aung Szan Szu Kjiért,
a művészeti szabadság felhasználásával az emberi szabadságjogokért
való küzdelemért.

A Freedom & Art – Szabadság és Művészet – könyv
azért jött létre, hogy a művészek hatást gyakoroljanak a mianmari helyzetre, de az
amerikai festőművész, Carla Goldberg elsősorban a politikusasszony
kiszabadításáért szerkesztette meg.
2012-ben „The Lady” címmel, életéről filmet forgattak.”

/ forrás: wikipédia /

” Azt hiszem mostanra elég világossá tettem, hogy nem nagyon elégszem
meg a „remény” szóval.
Nem hiszek abban, hogy az emberek csak reménykedjenek.
Dolgozunk azért, amit akarunk.”

( Aung Szan Szú Kji )

Mindannyiunknak szól: Dolgozzunk azért, amit akarunk!

A AZ EMBERI JOGOK BAJNOKAI 5. rész bejegyzés először Fiatalok az Emberi Jogokért-én jelent meg.