Aung Szan Szú Kji ( 1945 -)
Te hallottad már a nevét?
A hölgy június 19-én volt 73 éves.
1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki: „A demokráciáért és emberi
jogokért való erőszakmentes küzdelméért.”
Édesapja, Ang Szán a Burmai Független Hadsereg parancsnoka és az
antifasiszta szabadság-liga ( AFPFL) elnöke,
valamint az akkori Burma Angliától való elszakadásáért folyó küzdelem
előharcosa volt.
1947-ben egy kabinetülésen merénylet áldozata lett. Ő lett volna Burma
első szabadon választott elnöke.
Édesanyja Daw Khin Csí („Daw” a burmai nyelvben nők tiszteletteljes
megszólítására szolgál) a burmai politika tekintélyes személyisége
lett; elsősorban a szociálpolitika területén tevékenykedett. 1960-tól
országa követeként Indiában dolgozott.
Aung Szan Szu Kji Rangunban született. Középiskolai tanulmányai után
Angliában az Oxfordi Egyetemen tanult.
Egyetemi tanulmányait 1969-ben fejezte be filozófiából, politika- és
gazdaságtudományból szerzett diplomát.
1969 és 1971 között New Yorkban az ENSZ-titkárságon dolgozott,
szabadidejében pedig egy kórházban segített.
1972-ben férjhez ment a brit származású Michael Arishoz, a tibeti
kultúra tudósához.
„Szan Szú Kji egy olyan Burmában ( újabb nevén Mianmar), nagyon fontos
közéleti személyiség, ahol 1962 óta katonai kormányzat gyakorol
hatalmat.
1988-ban kezdett el politizálni, amikor a burmai junta erőszakkal
vetett véget egy tömegfelkelésnek, melynek során több ezer civilt
öltek meg.
Szú Kji nyílt levélben fordult a kormányhoz, és azt kérte, hogy
alakítsanak egy független bizottságot a demokratikus választások
megtartása érdekében.
A megalakított Nemzeti Liga a Demokráciáért ( NLD ) főtitkáraként
tömegeknek tartott beszédeket egész Burmában.
1989-ben házi őrizet alá helyezték. Ennek ellenére az NLD a szavazatok
82%-át megszerezve megnyerte a választásokat,
viszont a katonai diktatúra nem volt hajlandó elismerni az eredményt.
Szan Szú Kji azóta szinte folyamatosan börtönben volt és
visszautasította a kormány azon ajánlatát, hogy szabadon engedik, ha
elhagyja Burmát. 2003-ban kiengedték a börtönből, és újra házi őrizet alá került, amit
több alkalommal törvényellenesen meghosszabbítottak. ”
/ forrás: Életre keltjük az emberi jogokat, tanári kézikönyv /
Aung Szan Szú Kji azt kérte a világ polgáraitól: „Használjátok a
szabadságotokat a miénk előmozdítására.”
„2010. november 13-án házi őrizetét feloldották.
2000-ben Bill Clinton a Szabadság Elnöki Medálja kitüntetést
adományozta neki, a legnagyobb kitüntetést, amelyet civil kaphat az
Amerikai Egyesült Államokban.
Kanada 2007. október 17-én tiszteletbeli állampolgárságot adott neki,
az amerikai kongresszus pedig 2007. december 17-én egyhangú
szavazással a Kongresszus Arany Medáljával tüntette ki.
A Mirca Art művészei – hat kontinens közel harminc országából, így
Magyarországról is – egy könyvet hoztak létre Aung Szan Szu Kjiért,
a művészeti szabadság felhasználásával az emberi szabadságjogokért
való küzdelemért.
A Freedom & Art – Szabadság és Művészet – könyv
azért jött létre, hogy a művészek hatást gyakoroljanak a mianmari helyzetre, de az
amerikai festőművész, Carla Goldberg elsősorban a politikusasszony
kiszabadításáért szerkesztette meg.
2012-ben „The Lady” címmel, életéről filmet forgattak.”
/ forrás: wikipédia /
” Azt hiszem mostanra elég világossá tettem, hogy nem nagyon elégszem
meg a „remény” szóval.
Nem hiszek abban, hogy az emberek csak reménykedjenek.
Dolgozunk azért, amit akarunk.”
( Aung Szan Szú Kji )
Mindannyiunknak szól: Dolgozzunk azért, amit akarunk!